Cirkusz az egész
A kormány tagjai nem tudnak úgy nyilvánosan megjelenni, hogy ne fogadná őket sértő szavakat kiabáló vagy ilyen feliratokat felmutató tiltakozók csoportja. Megrövidített jövedelmük miatt „rablónak”, „tolvajnak”, de – az egészségügyet érintő megszorítások miatt – egyenesen „gyilkosnak” is nevezték már Pedro Passos Coelho miniszterelnököt. Egy egyetemen tartott előadásán pedig akasztott nyúllal (a coelho szó jelentése nyúl) fogadták a diákok.
Még azok a tiltakozó megmozdulások a „legszimpatikusabbak”, amikor az 1974-es szegfűs forradalom jelképévé vált Grandola dal eléneklésével szakítják félbe a parlamentben vagy máshol szónokló politikusokat, vagy kórusban röhögik ki őket. Nem kis részben a személye elleni tiltakozások miatt kényszerült lemondani Miguel Relvas kancelláriaminiszter, aki azért vált célponttá, mert kiderült, hogy minimális erőfeszítéssel szerzett egyetemi diplomát. Bárhol jelent meg a miniszter, „Menj tanulni Relvas!” feliratokkal fogadták, és kiapadhatatlan forrása lett a portugálok anekdotázó kedvének. Mint például: „Miért nem mondatja le a miniszterelnök Relvast? Mert nem talál egy hozzá hasonlóan képzettet!”
Nem kímélik az immár anekdotikus figurákká degradálódott politikusokat a nyilvánosság különböző fórumain megszólaló közírók, elemzők sem. A kormánytagokról szólva a „tehetetlen, alkalmatlan, tudatlan, hiteltelen, megalkuvó, hazug, gyáva, politikailag impotens” immár megszokott jelzőkké váltak. Míg a kormány tagjai jól-rosszul elviselik a szidalmakat, Aníbal Cavaco Silva államfő megelégelte a személyét érintő negatív minősítéseket. Felkérte az ügyészséget, indítson vizsgálatot amiatt, hogy Miguel Sousa Tavares író, közíró „bohócként” jellemezte őt. A portugál törvények szerint a köztársasági elnök méltóságát sértő, rágalmazó kijelentés akár háromévi börtönnel is büntethető.
Érdekes módon a „ bohóc” jelentette az államfő tűréshatárának a végét, pedig gyakran illetik őt súlyos és sértő kritikával. „Úgy látszik, teljes a konszenzus Cavacóval kapcsolatban: mindenki úgy kezeli őt,mint a falu bolondját, türelemmel, leereszkedő jóindulattal” – fogalmaz egy véleménycikk. „Cavaco növényevő, nem húsevő” – mondta róla a vele egy pártba tartozó Marcelo Rebelo de Sousa. A szerepében elveszettnek tűnő Cavaco Silva immár minden idők legnépszerűtlenebb elnöke, aki az utóbbi időkben tett kijelentéseivel csak még inkább irritálta a portugálokat. Így többek között a Fátimai Szűz közbenjárásának tudta be, hogy Portugália pozitív értékelésben részesült a trojka részéről.
„Ha Cavaco ilyen közvetlen kapcsolatban áll a Szűzzel, akkor jobb, ha belép egy kolostorba, és olyanokra hagyja a politikát, akik az ég helyett a földre tekintenek” – fogalmaz egy véleménycikk. Vasco Pulido Valente közíró szerint „Cavaco Silvának teljesen egyedül sikerült romba döntenie a köztársasági elnökség intézményét, amelynek ma már nincs tekintélye, befolyása, sem pedig presztízse”. A „bohóckodás” miatt minden oldalról még keményebb bírálatok özöne zúdult az elnökre. „A növényevő elfogadhatóbb mint a bohóc? Vagy mondhatjuk rá, hogy rinocérosz? Jobb lenne, ha az elnökség kidolgozna egy listát a még eltűrhető jelzőkkel” – tanácsolja José Vítor Malheiros.
