Politikusok rács mögött
A Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet évente kiadott listája sok esetben nehezen értelmezhető, de mindenképpen érdemes tanulmányozni. A lista ugyanis tükrözi, hogy a társadalmak és az üzleti szféra hogyan érzékeli az adott országban uralkodó megvesztegethetőséget és a korrupciós viszonyokat. A nemzetközi szervezetek – így az EU is – sokszor követelték a jelentkező államoktól, hogy a legfelsőbb kormányzati emeleteken kezdjék a korrupció felszámolását. Az általános légkört azonban kevéssé változtatták meg ezek a lépések.
A politikai szférában ugyanis harci eszközként alkalmazzák a korrupciós vádat a versenytársak ellen. Ez azonban a legkevésbé sem biztosíték arra, hogy az így kilőtt ellenfelek módszereit ne alkalmazzák az újonnan hatalomba jutottak. (Erre jó példa a ma már kezdetlegesnek látszó Tocsik-botrány a magyar kilencvenes évekből.) Minél nagyobb összegekről van szó, annál magasabb szinten érkeznek a kenőpénzek. Szlovéniában (37.hely)most ítélték két év börtönre Janez Jansa volt szlovén kormányfőt. A bíróság azt állapította meg, hogy Jansa és két társa kenőpénzt fogadott el a finn Patria hadiipari cégtől, s cserébe 135 páncélozott szállító harcjárművet vásárolt a szlovén hadügy.
Jansa és (jobbközép) pártja a kommunizmus visszatérését látja az ítéletben. A vádlottak között eredetileg ott volt egy Wolfgang Wolf nevű osztrák üzletember, aki a Patria osztrák ügynökétől átvette továbbításra a kenőpénzeket. Összesen 21 millió eurót szántak erre a célra. Jellemző, hogy az osztrák közvetítők élénken részt vesznek a nyugat-európai eredetű kenőpénzek keletre továbbításában. Alfons Mensdorff-Pouilly gróf a Gripenek csehországi és magyarországi eladása körül ügyködött. Miután a burgenlandi grófot többször hírbe hozták, hogy pénzt osztott Prágában és Budapesten, a nyomozás soha nem jutott el azokig a politikusokig, akikhez a pénz befutott, Mensdorff-Pouillyt pedig felmentették bizonyítékok hiányában.
Amilyen az ország, olyan a korrupció is. Horvátországban (62) folyamatosan firtatják, hogy a Mol hogyan szerzett az INA kőolajtársaságban irányító szerepet, Ivo Sanader volt miniszterelnök börtönbe került az ügy kapcsán, s a horvátok szerint jelentős összegeket tett zsebre. Egy másik magyar multi, az OTP a Podravka kombinát privatizációjával kapcsolatban került hírbe.
Damir Polancec, aki Sanader miniszterelnök-helyettese volt, szintén börtönbüntetést kapott a machináció miatt. Ezek az ítéletek pár éve voltak, de a horvát hatóságok továbbra is faggatják a Mol illetékeseit a horvát sajtóban megjelenő hírek szerint. Egy másik magyar cég, a Magyar Telekom Macedóniában (69) és Montenegróban (75) keveredett korrupciós ügybe. Az itthon diszkréten kezelt történet arról szól, hogy a magyar leánycég privatizálta a két balkáni országban a telefontársaságokat, ám eközben jelentős összegeket osztott szét. Még egy balkáni történet. Nemrég szabadult börtönéből Zivko Budimir, a Bosznia-Hercegovina (72) részét alkotó muzulmán–horvát konföderáció elnöke.
Őt az alkotmánybíróság szabadította ki az előzetesből, ahova azért jutott, mert feltűnően sok elítéltet, még gyilkosokat is amnesztiában részesített. Nem ingyen – állították a nyomozók. A régió korrupciós térképének egyik legérdekesebb térsége a 41. helyével viszonylag jó pozíciót elfoglaló Lengyelország. Az évezred első évtizedében két nagy parlamenti ügy is megrázta a politikai szférát. Az egyik a Rywin-ügy volt. Lew Rywin sikeres filmproducer azzal kereste meg az egyik legnagyobb sajtóvállalatot, az Agorát, hogy kijárja a sajtótörvény számukra kedvező módosítását, hogy tévécsatornát vásárolhassanak.
Ez a balközép kormány bukásához vezetett. A most is hatalmat gyakorló Polgári Platform (PO) sorait az rázkódtatta meg, hogy kiderült: befolyásos politikusai arról tárgyaltak, hogy mentesítsék a tervezett különadó alól a szerencsejáték-ipart. Az ügy kirobbantásában szerepe volt a CBA (Központi Korrupcióellenes Iroda) nevű titkosszolgálatnak. Ennek egyik hírhedt esete volt, amikor egyik ügynöke elcsábított egy PO-képviselőnőt, aki szerelme kedvéért befolyással való üzérkedést hajtott végre egy telekügyben. A CBA több hasonló beugratásos ügyet indított. Bulgáriában (75) az elmúlt években több vizsgálatot is folytatott az OLAF, az EU korrupcióellenes ügynöksége.
Elsősorban az EU-alapok felhasználását vizsgálták. Több visszásságot rögzítettek a mezőgazdaság fejlesztésére szánt pénzek körül és az útépítési alapok felhasználásáakor. Az derült ki, hogy az állam hivatalnokai vettek részt az EU-s alapok lenyúlásában. A minap viszont egészen megrendítő hírt közöltek a lapok. Kiderült, hogy az előző jobbközép kormány belügyminiszterének jobbkeze, aki a szervezett bűnözés elleni irodát vezette, maga is a kábítószercsempészek fizetési listáján szerepelt. Sztanimir Florov rendszeresen kapott pénzt a drogcsempészektől, mert tájékoztatta őket a kábítószer-ellenes akciókról, és a szállítási útvonalokon várható veszélyekről.
Románia: a fociban van a pénz
Romániában az utóbbi időszak hangzatosabb korrupciós botrányai a futballhoz kapcsolódtak. A legfelsőbb bíróság május végén három év letöltendő szabadságvesztésre ítélte Gigi Becalit, a bukaresti Steaua finanszírozóját a védelmi tárcával évekkel korábban lebonyolított törvénytelen telekcsere miatt. Rács mögé került az egykori védelmi miniszter és vezérkari főnök is. Nem sokkal rá egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Victor Piturca, a román labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya egy másik korrupciós perben, amelynek fővádlottja ugyancsak Becali volt. A futballmecénást újabb három év letöltendőre ítélték megvesztegetés miatt.
Május végén őrizetbe vették a legnagyobb romániai médiatröszt, az Antena Group vezérigazgatóját. Sorin Alexandrescut azzal vádolják, hogy megzsarolta egy konkurens cég menedzserét, amellyel szemben korábban az Antena Group alulmaradt a román futballbajnokság közvetítői jogaiért folyó versenyben. Állítólag megfenyegette a Teszári Zoltán nagyváradi üzletember érdekeltségébe tartozó RCS-RDS társaság ügyvezetőjét: ha nem ír alá egy bizonyos, a cége számára előnytelen szerződést, nyilvánosságra hoz egy kompromittáló dokumentumot. Az irat azt hivatott volna bizonyítani, hogy az RCS-RDS szerződéses viszonyban állt a profi labdarúgóliga (LPF) elnökének egyik cégével, vagyis Dumitru Dragomir részrehajlóan járt el a közvetítési jogok odaítélésekor. (Bukaresti tudósítónktól)