– De ez nem jelenti azt, hogy Magyarország egyetértene az abban foglaltakkal – nyilatkozta a külügyminiszter az MTI-nek. A hetekkel ezelőtt hazánkba is ellátogatott szakértői testület szerint a negyedik módosítás fenntartja az Országos Bírósági Hivatal elnökének problémás helyzetét, súlyosan aláássa az alkotmányos felülvizsgálat lehetőségét Magyarországon, és veszélyezteti a fékek és ellensúlyok alkotmányos rendszerét. A sarkalatos törvények általános alkalmazásával a jelenlegi többség megpróbálja bebetonozni döntéseit.

A tekintélyes jogi fórum állítja: a negyedik alkotmánymódosítás annak az eredménye, hogy az alkotmányra politikai eszközként tekint a kormányzati többség. Egyben annak a jele: az alkotmányozás és a hétköznapi politizálás közti lényeges különbség megszűnt. A dokumentum kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság szerepének megváltozása a legaggasztóbb jelenség a sorozatos alkotmánymódosítások nyomán, de például aggályosnak tartja a kommunista múltért felrótt általános felelősséget. Ahogyan azt is: nincs az egyházak elismerésének konkrét feltételrendszere.

A politikai hirdetések korlátozása a testület szerint aránytalanul érinti az ellenzéki pártokat, a magyar nemzet méltósága védelmének megfogalmazása pedig túl tág, így a szólásszabadság korlátozásához vezethet. A Velencei Bizottság üdvözli ugyanakkor a magyar fél által eddig bejelentett módosításokat, köztük a Brüsszelnek is jelzett lépéseket. Panos Kakaviatos, az Európa Tanács szóvivője kitért rá: a jelentést figyelembe veszi az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének június végi ülése, amikor is döntenek arról, megfigyelés alá helyezzék-e Magyarországot.

Eközben az Európai Bizottság kielégítőnek találta a magyar kormány válaszát a nemzetközi bíróságok által kiszabható esetleges fizetési kötelezettség után kivetendő ad hoc adóval és az ügyáthelyezéssel kapcsolatban. Most várja a konkrét lépéseket, a végrehajtás menetét a kormány részéről. A politikai hirdetésekkel kapcsolatban a bizottság szerint van előrelépés, de még nem elegendő, ezért további tárgyalásokat folytatnak a magyar féllel az ügyben – tudtuk meg bizottsági forrásból pénteken. Mindezt Olivier Bailly, a brüsszeli testület szóvivője is megerősítette, aki elmondta: üdvözlik a magyar fél válaszait, amelyeket a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatos brüsszeli aggályokra adtak.

De Bailly is hozzátette, hogy jelenleg a végrehajtás konkrét részleteit várják a magyar féltől. Ez azt jelenti, hogy a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban az Európai Bizottság által kifogásolt három pontból kettőben megegyezés születik. A harmadik kérdésben is szintén a megegyezés a cél, ebben sem lépnek tovább a kötelezettségszegési eljárás megkezdése felé. A brüsszeli bizottság álláspontjának azért van nagy jelentősége, mert az uniós szerződések őreként ez a testület írhat elő jogilag kötelező lépéseket a magyar kormánynak. Martonyi János múlt pénteken jelentette be, hogy kiveszik az alaptörvényből azt a rendelkezést, amely az ad hoc adó kivetését teszi lehetővé arra az esetre, ha az államnak nemzetközi bíróság – például az Európai Bíróság –ítélete nyomán fizetési kötelezettsége támad.

Másfelől pedig azt a rendelkezést is, amely az Országos Bírósági Hivatal elnökét ügyáthelyezési jogkörrel ruházza fel. A magyar külügyminiszter azt is világossá tette akkor: a választási kampányhoz, ezen belül az európai parlamenti választási kampányhoz is kapcsolódó politikai hirdetések korlátozásának ügyében a magyar kormány kitart korábbi álláspontja mellett. Az Európai Parlament szakbizottsága a jövő héten szavaz a Tavares-jelentésről. A magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetét áttekintő jelentéstervezethez 550 módosító javaslat érkezett, ezekről fognak szavazni szerdán. Ha a szakbizottság jóváhagyja a szöveget, akkor július első hetében az EP plenáris ülése is voksol róla.