Roth rendszeresen jön Magyarországra, hogy ne csak a sajtóból értesüljön az itteni fejleményekről, és kíváncsian várta volna a fideszesek magyarázatait is – mindhiába.

Annál is inkább, mert Németország választások előtt áll, és a közvélemény-kutatások szerint egyelőre minden elképzelhető. A legnagyobb esély éppenséggel egy új nagykoalícióra van, amelyben a szociáldemokraták kaphatnák a külügyi tárcát. – Mi arra törekszünk, hogy leváltsuk a jelenlegi kormányt, úgyhogy a nagykoalíció nem tűnik vonzó lehetőségnek – fogalmazott a képviselő, aki bízik egy SPD–Zöld-koalíció létrejöttében.

Egy esetleges szociáldemokrata kormány vagy külpolitika az európai gazdasági közösség mellett nagyobb hangsúlyt helyezne az európai értékközösségre. – Ha valaki vét a közös értékek ellen, azt világosan jelezni kell, a be nem avatkozás politikája az Európai Unión belül nem érvényes. Többek között ez az értékközösség különböztet meg bennünket a világ más régióitól – közölte a szociáldemokrata politikus. Bár Angela Merkel (CDU) kancellár Roth szerint túlságosan kesztyűs kézzel bánik a magyar kormánnyal, a német külügyminisztérium megfelelően kritikus volt az utóbbi időben – ismerte el.

– Orbán Viktor szívesen beszél a fákról, de nem az erdőről. Márpedig a fákból erdő lesz: nem lehet tehát csak a részletekkel foglalkozni, miközben egyértelműen látszik, hogy a kormány a saját hatalmát akarja hosszú időre bebetonozni – mondta Roth. Emlékeztetett arra, hogy négy éven keresztül, a nagykoalíciós kormányzás idején a CDU/CSU–SPD-kormánynak szintén kétharmados többsége volt. Az ország jövője szempontjából fontos kérdések megvitatásába mégis mindig bevonták az ellenzéket, mint ahogy az elmúlt húsz év minden német kormánya is.

A képviselő nemrég részletes tervet is kidolgozott arról, hogy – a négy uniós külügyminiszter levele nyomán – miként lehetne a demokratikus játékszabályok ellen vétő kormányokat az EU-ban megregulázni. Szükség lenne először is egy alapjogi megbízottra, akit nagy (kétharmados) többséggel választana meg az Európai Parlament, így demokratikus legitimációjához nem férhetne kétség. A megbízott mögött állna a 2007 óta létező, de szűk mandátuma miatt eddig „látszattevékenységre” kényszerített bécsi Európai Alapjogi Ügynökség. Ők együtt évente kétszer készítenének jelentést minden EU-tagállamról konkrét szempontok alapján. Az országok pontokat kapnának, és ahol veszélyes tendenciákat tapasztalnának, ott időben fel lehetne lépni.

– Azzal, hogy minden országot vizsgálnak, egyértelműen bizonyítani lehetne, hogy nem létezik kettős mérce – hangsúlyozta a képviselő, aki nem rejtette véka alá: a magyarországi, a romániai és az olaszországi belpolitika ad okot elsősorban aggodalomra. Lennének természetesen szankciók is, de a mostani uniós fenyegetésekkel ellentétben nem a strukturális vagy a kohéziós alapokat „fagyasztanák be” (ez éppen a leginkább rászorultakat sújtaná, és nem a kormányt), hanem az uniós támogatások egy részét kötelezően átcsoportosítanák olyan projektekbe, amelyek a demokrácia megerősítését vagy a kisebbségek integrációját célozzák.

Ha kormányra kerülnek, sok mindenen változtatnának a német Európa-politikában is: megszüntetnék a Merkel vezette európai „direktóriumot” és a hátsó szobákban történő alkudozást, jobban bevonnák a kis és közepes országokat a döntéshozatalba. Véget vetnének a egyoldalúan megszorításokra épülő politikának is, és többet tennének a növekedésért. – A kancellár elfelejti, hogy Németország a legsérülékenyebb ország az Európai Unióban, hiszen az exportból élünk. De a munkanélküli spanyolok és görögök nem tudnak drága német termékeket venni, pedig nekünk ez az érdekünk – mutatott rá.