Aki mást gondol, nem lesz elnök
A választásban hat középkorú férfi verseng a szavazatokért. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint két éllovasa van a versenynek: Haszan Rohani, a papi rendhez tartozó egykori nukleáris főtárgyaló és Mohammad Kalibaf teheráni polgármester. A Mehr félhivatalos hírügynökség közvélemény-kutatói 800 személyt kérdeztek meg 36 tartományban: e szerint Kalibaf 17,8 százalékkal vezet, Rohanira 14,6 százalék szavazna. Az USA-ban működő IPOS közvélemény-kutató telefonos vizsgálata Rohaninál a szavazók 26,6 százalékát találta, Kalibaf 24,8 százalékkal követi.
Rohani maga mögött tudhatja a reformerek táborát, őt támogatja két volt államfő, Katami és Rafszandzsani is. Rohani sosem számított különösebb reformhívőnek, de a változások tábora mégis benne látja a lehetséges politikai átalakulás végrehajtóját.
– Az iráni elnökválasztás összes résztvevője a létező rendszer keretein belül mozog, ahogy az iráni nyilvános politikai vita sem kérdőjelezi meg az iszlám köztársaság rendszerének alapjait – figyelmeztet a lapunknak nyilatkozó N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója. Az Irán-kutató emlékeztet, hogy a rendszer alapjait nem kérdőjelezte meg a 2009-es választás utáni tüntetéssorozat sem. A versengő irányzatok mind a rendszeren belül vannak; aki mást gondol, nem indulhat a választáson, erről az őrök tanácsa gondoskodik.
N. Rózsa Erzsébet azt mondja, Iránban lehet valaki társadalmi kérdésekben reformer, miközben a politika ügyeiben konzervatívnak számít. A most megválasztandó elnök funkciója sokkal inkább hasonlít egy miniszterelnökére valamilyen elnöki rendszerben vagy monarchiában. Ő a végrehajtó hatalom irányítója. Azokat a kardinális kérdéseket, amelyek kapcsán Irán megjelenik a nemzetközi nagypolitikában, Ali Khamenei ajatollah, legfőbb vallási vezető dönti el. Ide tartozik a sokat emlegetett nukleáris fejlesztés és a külpolitika.
A kutató figyelmeztet: az iráni rendszer azt kommunikálja az országban, hogy a Nyugat el akarja venni az irániaktól a békés atomhoz való jogot. Azt hangsúlyozzák, hogy nem akarnak nukleáris fegyverkezést, hiszen a legfőbb vezető fatvát (vallási ítéletet) adott ki, amely szerint az atomfegyver birtoklása ellentétes az iszlámmal. (N. Rózsa Erzsébet felveti, lehet kételkedni ebben az állásfoglalásban, de lám, milyen komolyan vette a Nyugat, amikor Ruhollah Khomeini ajatollah Salman Rushdie brit író ellen adott ki ilyen ítéletet.) A kutató szerint az iráni vezetésben létezik egy tendencia, amely a japán megoldást tartja követendőnek. Nem próbálnak ki fegyverrendszereket, de olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek révén csak egy lépésre vannak ettől – ahogy Japán is.
A magyar kutató szerint Irán az atomsorompó-egyezmény keretei között akar maradni. Emlékeztet: a nemzetközi közösség az Iránnal való kapcsolatokban a nukleáris kérdéseket helyezi a fő helyre. Az iráni álláspont szerint erről is kell tárgyalni, de sok más kölcsönösen fontos ügy van: a térség biztonsága, így Afganisztán, Irak, Szíria helyzete, a kőolajútvonal biztonsága vagy a kábítószer-csempészet megakadályozása. Korábban sikerült együttműködni az irániakkal több ilyen ügyben, most az afganisztáni kivonulás küszöbén, a szíriai polgárháború közepette, ez még fontosabb – véli a szakértő.
Sportdiplomácia: összeborulás a birkózószőnyegen a Nagy Sátánnal
A világpolitikában mindegyikük a maga „meccsét” játssza, a sportban azonban képesek az összefogásra. Sőt, az összekapaszkodásra is – ezt jól bizonyította, amikor május közepén az Egyesült Államok, Irán és Oroszország birkózói New Yorkban együtt léptek fel annak érdekében, hogy sportáguk megmaradjon a nyári olimpiai játékok programjában. A három ország sportvezetői az ENSZ-központban azt hangoztatták, hogy a három legnagyobb birkózónemzetet mély barátság köti össze.
– A birkózás a politikán jóval túlmutató kapcsolatokat teremt országaink között, amelyek a nemzetközi porondon nem néznek mindig egymás szemébe – hangoztatta Mike Novogratz, a hátrányos helyzetű New York-i gyermekeket felkaroló birkózóprogram, a Beat The Steets elnöke. – A hazámban a birkózás a kultúra és a történelem része – idézte a Reuters az olimpiai bajnok iráni birkózót, Rasoul Khademet. A sportág népszerűsítésére a Grand Central vasútállomáson egy amerikai–iráni összecsapást is rendeztek, ezt a vendégek nyerték 6-1-re.
Irán és a mollahrezsim által csak Nagy Sátánnak nevezett USA között igen jól működik a birkózódiplomácia. A politikai kardcsörtetés közepette amerikai birkózók rendszeresen vendégeskedtek az iszlám köztársaságban. Irán 2008 őszén nyitott a kosárlabdában is, akkor több mint egy tucat amerikai kosárlabdázó igazolt az iráni Szuper Ligába. Egyikükről, Kevin Sheppardról és a védőjátékos iráni életéről egy évvel később dokumentumfilm is készült, „The Iran Job” címmel. Shepparddal a Shiraz csapata először jutott el a rájátszásig. – Amikor elkezdtünk meccseket nyerni, az iráni csapattársaim megértették, hogy együtt valami egészen különleges dolgot érhetünk el – nyilatkozta a CNN-nek Sheppard, aki szavai szerint remek emberekkel és gyönyörű tájakkal találkozott a közel-keleti országban. (D. A.)
