– Az állami szektorban ez az első jelentősebb létszámleépítés. A kormány megmutatta, hogy igenis végre akarja hajtani a strukturális reformokat – mondta lapunknak Jorgosz Cogopulosz, az európai politikával foglalkozó Eliamep alapítvány kutatója.

Teljesen váratlannak nem nevezhető a mostani döntés, hiszen az ERT átmeneti bezárásáról már korábban felröppentek hírek, csakhogy ezeket senki sem vette komolyan. Tiltakozásul sztrájkba lépett szerdán minden görög tévé- és rádióadó, ma pedig a nyomtatott sajtóban nem dolgoznak. Ez sem változtat azonban a tényeken: három hónapon át szünetel a közszolgálati média (három tévécsatorna és négy rádióadó) működése, és végkielégítéssel elbocsátottak közel 2700 alkalmazottat.

– Sokatmondó változás, hogy a szeptemberben újrainduló, kevesebb embert foglalkoztató ERT-hez már a képesítésük és az érdemeik alapján veszik fel a munkatársakat. Ez kezdetnek nem rossz: mindenki tudja, hogy az állami médiánál és általában a közszférában indokolatlanul magas a létszám – magyarázta a kutató. A magánszektorban már sokan elvesztették az állásukat az elmúlt öt évben, s noha a fizetéscsökkentések az állami szektort is sújtották, ott mindenki biztonságban tudhatta eddig a munkáját. A kormány most ehhez a „tabuhoz” nyúl hozzá, és a társadalmon belül igyekszik igazságosabban elosztani a terheket.

Az egyre romló közhangulaton persze az is javítana, ha végre őszinte párbeszéd indulna arról, mi okozta az évek óta tartó gazdasági hanyatlást. – A görög és a külföldi sajtó egyaránt negatív képet fest, azzal a különbséggel, hogy a görögök mindig másokat hibáztatnak, elsősorban az EU/IMF párost – közölte Jorgosz Cogopulosz, akinek a napokban jelent meg A görög válság a médiában című könyve (lásd képünkön). Ebben a német, a francia, az olasz és az amerikai híradásokat vizsgálta, és arra jutott, hogy (néhány kivételtől eltekintve) a nemzetközi média pontos és igazságos módon tudósít.

– A felelősséget másokra áthárítani a legkönnyebb. De legyünk őszinték: az elmúlt három évtizedben a görög politikusok sodorták a csőd szélére az országot, nem pedig az EU vagy az IMF – hangsúlyozta az elemző. S ha ez a gondolat fel is bukkan néha a görögországi médiában, a végkövetkeztetés mindannyiszor ugyanaz: a trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) tehet mindenről.

Bár a trojka csupán a görög állami szféra karcsúsítását sürgeti, és konkrét ajánlásokat nem tesz, a közszolgálati rádió és televízió átalakítása gesztus lehet a nemzetközi hitelezők felé. Igaz, olyan horderejű döntés ez, amely még a kormánykoalíción belül is konfliktusokat okoz: a szocialista Paszok és a Demokratikus Baloldal máris bírálta az ERT ideiglenes bezárását, amelyet a konzervatív Új Demokráciához tartozó Antonisz Szamarasz miniszterelnök jelentett be.

A hétköznapi valóság mindenesetre lehangoló: a mentőcsomagokért cserébe bevezetett megszorítások súlyos recesszióhoz és rekordmagasságú munkanélküliséghez vezettek. – A jó hír, hogy még van munkám – tette hozzá az Eliamep 32 éves kutatója, aki a válság idején már két állását is elvesztette. Újságíróként dolgozott, de két újság bezárását is megélte. Az ifjúsági munkanélküliség Görögországban már hatvan százalék fölött jár, ami Jorgosz Cogopulosz életében annyit jelent: a legtöbb barátjának vagy nincs állása, vagy nagyon alacsony fizetésért dolgozik.

Átsorolás a feltörekvőkhöz

Magyarországgal egy szintre kerültek a görögök, akik ismét a feltörekvő országok táborát gyarapítják, miután kiestek a befektetők számára iránytűként szolgáló Morgan Stanley Capital International (MSCI) index legfelső kategóriájából. Az MSCI 2012-ben már jelezte, hogy a szabad tőkemozgások adminisztratív visszaszorítása miatt negatív felülvizsgálat alá veszi a görögöket. Ennek eredménye a szerdán bejelentett visszaminősítés. Az index gondozói azután döntöttek így, hogy az athéni tőzsdeindex 83 százalékot zuhant 2007 óta, és a piacon szigorú korlátozásokat vezettek be, erős akadályokba ütközik a részvénykölcsönzés és a shortolás is. (K. B.)