Az államfő különösen fontosnak nevezte az észak-kaukázusi térség ellenőrzését, érzékeltetve, hogy az intézkedés elsősorban az ebben a térségben működő iszlám szélsőségesek ellen irányul. S egyik fő célja a nem egészen nyolc hónap múlva kezdődő szocsi téli olimpia biztonságának erősítése.

Putyin számára politikai jelentősége van annak, hogy semmi se zavarja meg a játékokat. A rendezési jog megszerzéséért 2008-ban ő maga is aktívan kampányolt, valószínűleg személyes presztízsveszteségként élné meg, ha bármely ország biztonsági kockázatokra hivatkozva nem küldené el sportolóit a viadalra. Márpedig az olimpiák történetében először rendezik a versenyeket olyan helyszínen, amelynek a szomszédságában aktív fegyveres lázadók tevékenykednek.

Ezért nem pusztán speciálisan kiképzett elit egységekkel, 25 ezer rendőrrel, több ezer katonával és biztonsági emberrel, drónokkal, különleges rohamcsónakokkal, bombák hatástalanítására képes robotjárművekkel és más technikai eszközökkel, hanem megelőző biztonsági intézkedésekkel is készülnek a versenysorozatra. Mostanában például a Szocsitól csupán ötszáz kilométerre fekvő Dagesztánban. Ez a köztársaság lett az utóbbi években az iszlám szélsőségesek oroszországi központja, miután a szomszédos, két szeparatista háborút is megért Csecsenföldről kiszorította őket a Moszkvához és személy szerint Putyinhoz hű elnök, Ramzan Kadirov.

Dagesztánban előbb január végén a köztársaság elnökét, Magomedszalam Magomedovot buktatták felfelé, az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjévé. Helyére a Kremllel jó kapcsolatokat ápoló, az utóbbi húsz esztendőben – az 1990-es évek végén kormánytagként is – elsősorban az orosz szövetségi politikában vitézkedő kormánypárti honatyát, Ramazan Abdulatyipovot ültették. Nemrég egy másik helyi hatalmasságon, a főváros, Mahacskala polgármesterén ütöttek rajta: Szaid Amirovot maszkos rohamrendőrök bevetésével vették őrizetbe, és Moszkvába szállították, mert azzal gyanúsítják, hogy szerepet vállalt egy nyomozó meggyilkoltatásában, és állítólag kapcsolatban áll a dagesztáni iszlám fegyveresekkel.

Ezzel azonban aligha értek véget a hangos leleplezések, hiszen a moszkvai kommentárok jó része tényként kezeli, hogy az észak-kaukázusi köztársaságban olyan klánokon és korrupción alapuló rendszer alakult ki, amelyben összenőttek és – az üzleti szférát együtt sarcolva – érdekközösséget alkotnak a hatalom, a helyi rendfenntartó erők és a lázadók képviselői. A Nyezaviszimaja Gazeta című napilap elemzése szerint Dagesztán amolyan „összoroszországi pénzmosodává” is vált, ahova naponta mázsaszám szállították repülővel a készpénzt Moszkvából. Így aztán a központi bank helyi kirendeltségének irányítását is egy az orosz fővárosból érkezett szakértői csoport vette át, mint ahogyan minden más fontos intézkedést is egyenesen Moszkvából irányítanak.

Vagyis a fizikai megsemmisítés eddigi taktikáját kiegészítve, az anyagi és politikai támaszt akarják kiütni a szélsőségesek alól, bár kérdés, hogy milyen eredményt hozhat a kísérlet. Akad vélemény, amely szerint akár rosszabbodhat is a helyzet, mivel felborul a helyi erőegyensúly, a tisztogatás pedig bosszút szülhet. Nem tart viszont komoly veszélytől Viktor Csernousz, a rosztovi Déli Szövetségi Egyetem professzora. A rendteremtő intézkedésekkel az erőviszonyokat akarják átalakítani, az új –egyelőre ügyvivőként dolgozó – dagesztáni elnököt, Abdulatyipovot igyekeznek helyzetbe hozni – mondta a térséget jól ismerő szakértő a Népszabadságnak. Mindennek csak közvetve van köze a szocsi olimpiához – vélekedett, szerinte ugyanis, bár lesznek kísérletek a rendezvény megzavarására, a terrorveszélyt el tudják hárítani az erre hivatott szolgálatok.

Elemzők szerint az is elképzelhető, hogy az orosz biztonsági erők megpróbálnak hallgatólagos alkut kötni az észak-kaukázusi fegyveresekkel, hogy csökkentsék az olim piát fenyegető veszélyt. Erre már csak azért is látszik némi esély, mert számos lázadócsoport kötődhet olyan üzleti körökhöz, amelyek számára hasznot hozhatnak a játékok, vagyis érdekeltek az esemény zökkenőmentes lebonyolításában.

Igaz, terrorveszély nem csak az Észak-Kaukázus felől fenyeget, és ezt Moszkvában is tudják. Egy a főváros környéki településen nemrég tűzharccal tettek ártalmatlanná egy háromtagú csoportot, amely a gyanú szerint az üzbegisztáni központú, a volt Szovjetunió déli vidékeit egységes kalifátusba egyesíteni akaró Turkesztáni Iszlám Párt megbízásából tervezett merényleteket. A múlt héten látványos akcióval fogták el a Szövetségi Biztonsági Szolgálat emberei az egység feltételezett vezetőjét, egy baskír férfit, aki taxisként dolgozott, így feltűnés nélkül utazgatott Moszkvában, merényletre alkalmas helyeket keresve. És nem kevésbé látványos rendőri bevetést hajtottak végre a múlt pénteken egy moszkvai muzulmán imaházban is, ahol háromszáz embert – köztük 170 külföldit – állítottak elő, és iszlamista kiadványokat foglaltak le.