Tápszerőröket állít az EU
A tápszerek dobozain vagy hirdetésein ne mosolyogjanak boldog csecsemők, mert ez csak „idealizálja” az anyatejet helyettesítő (vagy kiegészítő) készítmények fogyasztását. Sőt, orvosok és táplálkozási szakértők szerint egyenesen visszatartó hatása van a szoptatással szemben – egy fontos érv az elfogadás előtt álló, a speciális élelmiszerekről szól uniós szabályozás mellett. Már abba is beleszól az EU, hogy mit egyenek a csecsemők – mondják a megrögzött euroszkeptikusok.
A legvédtelenebb csoportokat (a három év alatti gyermekeket és a betegeket, például a veseelégtelenségben vagy rákban szenvedőket) igyekszik megóvni az unió, amely egységesen szabályozza végre a nekik gyártott termékek összetételét és címkézését – érvelnek brüsszeli illetékesek. El is készült az az EU-rendelet, amelyről a héten szavaz az Európai Parlament plenáris ülése (a tagállamok minisztereit tömörítő tanács már áprilisban áldását adta). „A speciális ételekről szóló új szabályozással a parlament egyszerű üzenetet akar küldeni: a kisgyermekek és a súlyos betegek nem átlagos fogyasztók, így a minőségről és a biztonságról is ennek megfelelően kell gondoskodni” – hangsúlyozta Frédérique Ries belga EP-képviselőnő, a téma felelőse.
A bőség zavara is szükségessé tette az új játékszabályok kidolgozását. Ma már Európa-szerte olyan mennyiségben árulnak különlegesnek kikiáltott élelmiszereket – gyermekeknek, időseknek, fogyókúrázóknak, sportolóknak, terhes nőknek, allergiásoknak –, hogy vásárló legyen a talpán, aki kiismeri magát az árurengetegben. Arról nem is szólva, hogy a diétás élelmiszerekre vonatkozó uniós jogszabályokat három évtizeddel ezelőtt fogadták el: egy kis frissítés igazán nem árt.
Kivonni a piacról egyetlen terméket sem kell a mostani szabályozás miatt, legfeljebb újracímkézni. S hogy azért a gyártókat se terheljék indokolatlanul magas költségek, kétéves átmeneti időszakot kapnak a csomagolások átalakítására. A nagyobb szigor a tápszereket, a bébiételeket, a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszereket és a (fogyókúrázóknak készült) teljes napi étrendet helyettesítő készítményeket érinti. E kategóriánál megkülönböztetnek alacsony és nagyon alacsony energiatartalmú étrendeket.
A megtévesztés semmilyen formáját nem tűri el az uniós rendelet, amely azt is kimondja: a speciális élelmiszerek címkéje vagy reklámja még véletlenül sem sugallhatja, hogy a termék megelőz vagy gyógyít bizonyos betegségeket. Arra is ügyelni kell, hogy a fogyasztó egyértelműen különbséget tudjon tenni a sokféle termék – például az üzletek polcain sorakozó tápszerek – között.
Érdekes, hogy végül sem a cukorbetegeknek, sem a sportolóknak készült árucikkeket nem vonták az EU-szabályozás hatálya alá. Ami a diabéteszt illeti, a rendelettervezetet megalkotó Európai Bizottság arra jutott, hogy „nem állnak rendelkezésre tudományos adatok a különleges összetételi előírások kidolgozására”. A nagy izomerő kifejtését elősegítő élelmiszereknél pedig annyira eltért a tagállamok véleménye arról, milyen termékeket kellene szabályozni és miként, hogy e téren sem született egyezség.
Ezt írják a címkékre – önként és kötelezően
Részletesebb, érthetőbb és olvashatóbb élelmiszercímkékkel segíti a vásárlókat az uniós szabályozás, amelyet még 2011-ben hagytak jóvá – az élelmiszeripar azonban öt évet kapott az alkalmazkodásra. Az előírások főként az előrecsomagolt élelmiszerekre vonatkoznak, hiszen címkék és feliratok általában az ilyen termékeken vannak. Kötelező feltüntetni mindent, ami segít eligazodni az áruk dzsungelében: az energiatartalmat, valamint a zsír, a telített zsír, a szénhidrátok, a fehérje, a cukor és a só mennyiségét. Persze nem akárhogy, hanem 100 grammra vagy 100 milliliterre lebontva. Az összetevők között ki kell emelni – más betűtípussal vagy színnel – az allergén anyagokat.
Egyes élelmiszereken (marhahús, friss gyümölcs és zöldség, olívaolaj, méz) már most is kötelező feltüntetni a származási helyet. Erre a listára felkerül a baromfi-, a sertés-, a bárány- és a kecskehús is. Egyéb jelzésekkel is segíthetik a gyártók – önkéntes alapon – a vevőket. Használhatják például a jelzőlámparendszert, a termékeken zöld–sárga–piros színekkel jelezve a fontos összetevők mennyiségét: így a vásárló is jobban megérti, mennyire egészséges árut készül megvenni. Önkéntes lesz a szeszes italok energiatartalmának feltüntetése is.
