Az IMF beszólt Brüsszelnek
Keserű szócsata alakult ki az Európai Bizottság (EB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között, miután az IMF múlt hét szerdán megjelent tanulmánya azt állította az első görög mentőcsomagról: az európaiak halogatták a görög adósság átütemezését, ami végül megdrágította Görögország megmentését az európai adófizetőknek. Az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) alkotja azt a „trojkát”, amely a görögön kívül az íreknek, a portugáloknak, a ciprusiaknak és a spanyol bankoknak dolgozott ki mentőcsomagot, melyeknek végrehajtását is felügyeli.
Az IMF szerint már 2010-ben el kellett volna engedni a görög államadósság egy részét, mert már akkor is világos volt, hogy Athén nem tud mindent visszafizetni. Ehhez képest a magánkézben lévő görög adósság átütemezéséről 2012 elején született végleges döntés, az állami, hivatalos kézben lévő görög adósság (EKB, uniós tagállamok, IMF) direkt adósságleírását pedig többek között a kamatok csökkentésével, a visszafizetési határidő meghosszabbításával kerülték el eddig.
Az IMF szerint emellett túlzottan pozitívan ítélték meg, hogy a görögök milyen gyorsan tudják ledolgozni a GDP-arányosan 15 százalékos költségvetési hiányt, és a politikai vezetés milyen gyorsan hajtja végre a mentőcsomag feltételeit, köztük 50 milliárd euró értékű privatizációt és a közalkalmazotti szektor átalakítását. Az 51 oldalas dokumentum szerint a valutaalap a saját szabályait rugalmasan kezelte, hogy az európaiak kívánságainak eleget tegyenek.
Az IMF-jelentésre maga Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyekben illetékes alelnöke reagált, aki a Financial Times napilapnak közölte, arra nem emlékszik, hogy Dominique Strauss-Kahn, az IMF akkori irányítója szorgalmazta volna az adósságleírást, de arra emlékszik, hogy Christine Lagarde, az IMF mostani vezetője, akkori francia pénzügyminiszter érvelt ellene. – Se nem fair, se nem igazságos az IMF részéről, hogy mossa kezeit, és mindent az európaiakra hárít – közölte a finn EU-biztos.
Brüsszeli érv szerint az IMF-tanulmány nem veszi figyelembe, hogy az euróövezet tagjai szorosan összekapcsolódnak. Az eurózóna és az EU stratégiája végig az volt, hogy nem szabad hagyni, hogy Görögország csődbe menjen, mert az átgyűrűzhet más eurózónához tartozó országba is. Abból indultak ki, hogy a görög csőd eladhatatlan a nemzeti parlamenteknek, és attól tartottak, hogy Görögország csődjének olyan hatása lesz, mint az Egyesült Államokban a Lehman Brothers bank bedőlésének. A cél ezért az időnyerés volt: Görögországot izolálni, felhúzni közben egy pénzügyi tűzfalat, és megerősíteni az eurózónát. Ugyanakkor bírálók szerint az eurózóna feleslegesen csinált presztízskérdést az eurózóna egyben tartásából, a görögök megmentéséből, így feleslegesen drágította meg az egész mentőakciót. Ám a piacok vadásztak a gyenge európai államokra, a helyzet rendkívül törékeny volt. Erre utalt Mario Draghi, az EKB jelenlegi elnöke, aki a vitával kapcsolatban úgy nyilatkozott: hajlamosak vagyunk a tegnapi dolgokat mai szemmel megítélni. – Három-négy évvel ezelőtt egészen más volt a helyzet, nagy volt a bizonytalanság, az átgyűrűzés kockázata – mondta múlt héten az olasz jegybankár.
Az utóbbi időben egyre nőtt a feszültség az IMF és az EB között, ami a trojka jövőjével kapcsolatban is komoly kétségeket vet fel. Tavaly novemberben Lagarde és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezethez tartozó pénzügyminisztereket tömörítő eurócsoport akkori vezetője példátlan módon egy sajtótájékoztatón mondott ellent egymásnak. Aztán év elején az IMF egy tanulmányában megállapította, hogy alábecsülték a megszorítások növekedésre gyakorolt negatív hatását az európai adósság válságkezelésekor, ami szintén az Európai Bizottságot hozta nehéz helyzetbe.
A hivatalos, állami kézben lévő görög adósság leírása nem került le az asztalról, főleg ha a görögök további eredményeket érnek el a strukturális reformok terén, de a német választásokig szinte kizárt, hogy komolyan foglalkozzanak a lehetőséggel. Ez tovább élezi a vitát: az EU valószínűleg csak akkor megy bele az adóságleírásba, ha abban az IMF is részt vesz (mondván, nehogy már az amerikai adófizető, mint a legnagyobb IMF-tulajdonos, minden pénzt visszakapjon, amikor az európai adófizetők vesztenek). Ezzel viszont a valutaalap kedvezményezett, elsőbbségi hitelezői státusza csorbul, ami példátlan lenne. Lee Buchheit adóságleírással foglalkozó jogász a Reutersnek nemrég azt magyarázta, hogy az „eredendő bűn” az volt, hogy Strauss-Kahn átengedte az európaiaknak a mentőcsomag kétharmadát, így igazából nem tud beleszólni a folyamatokba, pedig a gyakorlat és tapasztalat náluk van.
