Ismerkedés Kaliforniában
Első államfői megbeszélésüknek ezért is ad otthont Sunnylands, a milliárdos Annenbergek ma már alapítványi kezelésben lévő dél-kaliforniai birtoka. Itt a világ két vezető gazdaságának első embere péntek–szombaton kötetlenül és több körben is egyeztet (Kaliforniával a közép-európai időhöz képest kilenc óra az időeltolódás). A The New York Times vezércikkének kifejező címe is a „Megismerkedni”, s miközben sok múlik majd az Obama és Xi közötti összhangon, annak élességén, ahogyan a problémákat felvetik egymásnak, túl sok konkrétumot alighanem korai várni a hétvégi találkozóktól.
– Hiba azt gondolni, hogy a nagyhatalmak, így a Kína és az Egyesült Államok minden csúcstalálkozójának olyan számottevő eredményt kell hoznia, amely a kívülálló megfigyelők számára is látható – vélekedett Stapleton Roy, az USA volt pekingi nagykövete a Xinhua kínai hírügynökségnek nyilatkozva. Salát Gergely, az ELTE Konfuciusz Intézete Modern Kína-kutatási Központjának vezetője pedig lapunknak azt mondta: furcsa találkozó lesz ez a sivatagban, ingujjban.
„Xi Jinping tíz évig lesz Kína vezetője, érthető, hogy az amerikaiak jobban meg akarják ismerni, bár nem teljesen ismeretlen számukra” – tette hozzá. (A kínai elnök 1985-ben, egy pártküldöttség tagjaként tanulmányúton kereste fel az Egyesült Államokat, és tavaly újra ellátogatott arra az iowai településre, ahol három évtizede vendégül látták.) Salát Gergely szerint Xi várhatóan nehezményezi majd azt a „védvonalat”, amelyet az USA a csendes-óceáni térségben Peking állítása szerint vele szemben épít. A Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban felmerült vitáról pedig azt tartja, hogy az nem tartozik többoldalú fórumokra, külső szereplőkre.
A térségbeli országok vezetőinek is üzenet lesz azonban, ha a tévében ingujjban látják Obamával társalogni Xit – állítja a Kína-szakértő. Az esemény elé írt vezércikkében a hongkongi South China Morning Post üdvözli, hogy Kína Ázsia első számú, Szingapúrban rendezett biztonságpolitikai konferenciáján békülékeny hangnemet ütött meg Chuck Hagel amerikai és Onodera Icunori japán védelmi miniszterrel is. A lap ennek folytatását várja Kaliforniában.
A terítéken szereplő témáknak különös aktualitást ad az amerikai adatbotrány, amely nem a legjobbkor jött Obamának ahhoz, hogy az országa vállalatait ért sorozatos kibertámadásokat kifogásolja a kínai félnél. Pekingben úgy tartják, és ezt Cui Tiankai washingtoni nagykövet világossá is tette, hogy a kínai cégeket is érik hackertámadások, és „ezek egy részét, ha nem a többségét” Amerikának tulajdonította. Az elmúlt legalább öt évben világpolitikai közhellyé vált: bármi, ami Peking és Washington viszonyában történik, globális fontosságú ügy.
– Az amerikai–kínai viszony a világ legfontosabb kétoldalú kapcsolata. A globális gazdasági stabilitás és biztonság nagyon is függ Amerika és Kína egészséges, baráti, együttműködő és kölcsönösen elfogadó kapcsolatától – fogalmazott, sokatmondóan ugyancsak a Xinhuának Zbigniew Brzezinski, az amerikai külpolitikai szakértők doyenje, egykori nemzetbiztonsági tanácsadó. Az USA elismeri, hogy Kína tett a renitens Észak-Korea megregulázásáért, de úgy véli, Phenjan egyetlen patrónusaként van még tennivalója.
Régóta világos az is, hogy nem tartható fenn az a gazdasági szerep, amely szerint Kína, mint a világ gyára, termel, majd elad, Amerika pedig, mint a világ pénztárcája, mindent felvásárol. Mindkét fél piacra jutási nehézségekkel küzd a másik országban. Erre példa a Huawei és a ZTE kínai telekommunikációs cégek – nemzetbiztonsági okokra hivatkozó – vegzálása, vagy a Shuanghui azon, a washingtoni kongresszusban is aggodalmat is keltett terve, hogy 4,7 milliárd dollárért felvásárolja a Smithfieldet, a világ legnagyobb sertésfeldolgozóját. Ugyanakkor az amerikai technológiai óriásvállalatok közül az Apple, a Google vagy a Microsoft is akadályokba ütközött a kínai piacon.
