Keserű gyarmati örökség
Az erről szóló döntést William Hague külügyminiszter csütörtökön jelentette be a londoni parlamentben. „Őfelsége kormánya nevében” elismerte, hogy a lázadás résztvevőit bántalmazták és kínozták, sőt – a történtek puszta elismerésénél továbblépve – „kifejezte a kormány őszinte sajnálkozását a testi fenyítések, erőszakos cselekmények miatt, amelyek beárnyékolták Kenyának az önállóvá válás felé vezető útját”.
Az 1952 és 1960 között lezajlott Mau Mau-felkelés résztvevőinek többsége a kikuju törzsből származott. Ismétlődő véres akciókat hajtottak végre a gyarmati hatalom képviselői ellen, mire Sir Winston Churchill, a trónt 1952-ben megöröklő II. Erzsébet királynő első miniszterelnöke a megmozdulás elfojtására rendkívüli állapotot vezetett be. A Kenyai Emberi Jogi Bizottság adatai szerint ebben az időszakban 90 ezer embert végeztek ki vagy kínoztak meg, és mintegy 160 ezret tartottak fogva megalázó körülmények között. Maguk a Mau Mau-lázadók is több mint 1600 embert – köztük 32 fehér telepest – gyilkoltak meg.
A brit koalíciós kormány hosszú éveken át tagadta, hogy jogi felelősség terhelné a történtekért. Meggyőződése szerint a problémát Kenya függetlenségének 1963-as kikiáltása után a helyi kormány örökölte. A helyzeten aztán az változtatott, hogy 2009-ben a londoni felsőbíróságon próbapert indított négy idős kenyai férfi, akit a Mau Mau-felkelés idején megkínoztak a gyarmatosító brit kormány emberei. Egyikük időközben meghalt, nem érhette meg azt, amikor 2011 októberében megszületett az ítélet: elég bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy az előzőleg minden lehetséges eszközzel titokban tartott ügyet jogi síkra tereljék. A brit kormány elévülésre hivatkozva fellebbezett ugyan, de újabb egy év múlva a bírák megerősítették a korábbi határozatot, vagyis megkezdődhettek az erkölcsi és anyagi kártérítésről szóló tárgyalások.
Az áldozatokat képviselő ügyvédek nemrég jutottak megegyezésre a londoni kormánnyal, amely 5228 túlélőt kártalanít. A rendelkezésre álló 19,9 millió fontos keretből minden idős áldozat mintegy 2600 fontot kap, ami a The Times című napilap számításai szerint a kenyai éves átlagfizetés csaknem ötszöröse.
Az egykori kenyai gerillák mellett kiállt számos elismert emberi jogi aktivista. Megnyerték ügyüknek például Desmond Tutut is. A Nobel-békedíjas volt dél-afrikai érsek a múlt évben felháborodott levelet intézett David Cameronhoz. Elfogadhatatlannak nevezte „a felelősség elutasítását”, és dörgedelmes szavakkal figyelmeztetett arra, hogy a szigetországnak nem lesz többé erkölcsi alapja az emberi jogok bajnokaként fellépni.
A Mau Mau-felkelők kompenzálása újabb kérdéseket is felvet: Londonban attól tarthatnak, hogy a gyarmatbirodalom hanyatlása idején elkövetett bűnökért más, egykor a korona uralma alá tartozó országok állampolgárai is kárpótlási igényt nyújthatnak be.
