Ártatlannak minősül a besúgás?
Most román parlamenti képviselők, mintha csak Szőcs Géza inspirálta volna őket, törvénybe akarják iktatni, hogy ártatlan vagy jóindulatú besúgás is létezett, sőt az átvilágítás során ebből az alapvetésből kell kiindulni.
A jelenleg is hatályos törvényszöveg szerint a román kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálat, a Securitate besúgójának az minősül, aki rendszerellenesnek tartott tevékenységről vagy viselkedésről olyan jelentéseket adott a titkosrendőrségnek, amelyek „alapvető emberi és szabadságjogok korlátozását célozták”. Az idézett definíció két utolsó szavát változtatná meg a tizennégy szociáldemokrata (PSD) és néppárti (PPDD) képviselő által benyújtott törvényjavaslat a következőképpen: „alapvető emberi és szabadságjogokat sértett”. Magyarán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak (CNSAS) a jövőben nemcsak azt kell bizonyítania, hogy valaki jelentéseket adott a kommunista titkosrendőrségnek, hanem minden egyes esetben azt is, hogy ezek a jelentések sértették a „célszemély” alapvető emberi és szabadságjogait. A tervezethez kétoldalas indoklást csatoltak a kezdeményezők – egyébként valamennyien első mandátumos, kevéssé ismert honatyák –, de erre az „apróságra” nem tartották fontosnak kitérni.
Ha a javasolt módon megváltozik a politikai rendőr besorolása, az gyakorlatilag elveszi az átvilágító bizottság kenyerét – vélekedett Teodor Maries, a kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu hatalmát megdöntő forradalom résztvevőiből álló 1989. december 21. Egyesület elnöke.
– Nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni azt illetően, hogy kik állnak a törvényjavaslat mögött, az viszont számomra is nyilvánvaló, hogy bizonyos körök megpróbálják tovább szűkíteni a testület hatáskörét – mondta lapunknak Csendes László, az átvilágító bizottságként is emlegetett grémium tagja.
A tervezet – a CNSAS véleményezésével együtt – a múlt héten került a jogi bizottság elé. Ebben a testület a javaslat elutasítását kéri, többek közt arra hivatkozva, hogy az veszélyeztetné a jogbiztonságot, hiszen az ezután napirendre kerülő dossziék alanyait a korábbitól eltérő bánásmódban részesítenék.
Csendes László szerint a mostani próbálkozás hosszabb folyamatba illeszthető. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban a bizottság munkáját negyven napra felfüggesztették az alkotmánybíróság döntése nyomán. A taláros testület akkor úgy találta, hogy az átvilágító bizottság ítélőszékként működik, ezért a tevékenységét szabályozó törvényt teljes egészében hatályon kívül helyezte. A liberális kormány sürgősségi rendeletben gyakorlatilag újraalapította az intézményt, de a korábbinál szűkebb hatáskörökkel. A testület azóta egyfajta dokumentációs szolgálat funkcióját tölti be, határozatait minden esetben a táblabíróságnak kell megerősítenie.
Kérdésünkre Csendes pontosította: a jelentések „minőségét” eddig is figyelembe vették. Példa erre a budapesti Román Kulturális Intézet (ICR) volt igazgatóhelyettesének esete. Bartha Csaba 2010-ben lemondott, miután a sajtóban megszellőztették, hogy 1989 előtt beszervezte a Securitate. Utólag a CNSAS határozatban kimondta, hogy Bartha nem tekinthető besúgónak, mivel az általa adott jelentések nem tartalmaznak olyan információkat, amelyeket a titkosszolgálat felhasználhatott volna a „célszemélyek” ellen.
Szőcs István egyébként legfeljebb a fiáról adhatott paródiába illő jelentéseket. Könczei Csilla antropológus, kolozsvári egyetemi adjunktus blogjában leírja, hogy apja, Könczei Ádám néprajzkutató a Securitate állandó jellegű megfigyelése és zaklatása miatt „életében összesen hat évet dolgozhatott képesítésének megfelelő szakmában”. Szőcs István, Varró János és Veress Zoltán íróról, valamint Balázs Péter festőművészről hozta nyilvánosságra Könczei Csilla, hogy fedőnéven jelentettek az édesapjáról.
