Öngól után egy pint sör
„Látványos öngólként” értékelte az Open Europe – Londonban és Brüsszelben működő – független elemzőműhely az Európai Bizottság bejelentését, miszerint az Európai Bíróság elé viszi Nagy-Britanniát, az EU-tagállamokból érkező munkavállalók jóléti jogainak megsértése miatt. Brüsszelben Andor László foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős EU-biztos hozta nyilvánosságra, hogy diszkriminatív, és a szabad mozgást korlátozza a 2004-ben bevezetett rendszer, amely feltételekhez köti a nem brit állampolgárok hozzáférését a szociális juttatásokhoz. Ahhoz ugyanis, hogy valaki rászorultság – azaz alacsony jövedelem – alapján jóléti juttatásokat vehessen igénybe a szigetországban, az alacsony jövedelemszint követelményén túl meg kell felelnie az életvitelszerű itt-tartózkodás követelményének is. A brüsszeli bizottság szerint akár több tízezer, az EU tagországaiból érkezett bevándorlót sújthat a támogatások kiesése.
Felháborodottan reagált a brüsszeli lépésre Iain Duncan Smith munkaügyiminiszter, személyesen is késznek nevezve magát a bírósági próbatételre. A volt konzervatív pártvezető úgy érzi, hogy az EU beavatkozása megakadályozza a „jóléti turizmus” leküzdésére irányuló brit erőfeszítéseket. Mint ahogy a társadalombiztosítási jogosultságot 2004-ben, a kelet- európai országok EU-csatlakozása után külön feltételekhez kötő munkáspárti kormány, úgy most a konzervatív–liberális koalíció is „kulcsfontosságú és tisztességes eszközként” tekint az életvitelszerű itt-tartózkodási tesztre. Ebben látja annak biztosítékát, hogy bizonyos juttatásokban csak olyan bevándorlók részesüljenek, akik legálisan élnek az országban.
A BBC-nek adott nyilatkozatában a – neve kezdőbetűi alapján IDS-ként emlegetett – miniszter kifejtette, hogy a „bizottság a szabad mozgás ürügyén megpróbálja kontrollálni az uniós országok nemzeti kormányainak a munkanélküliekre vonatkozó politikáját”. A politikus nem hajlandó eltűrni, hogy az EU „felhígítsa” a jóléti támogatásokkal való visszaéléseket megelőző intézkedéseket. Fontos körülmény, hogy a brit kormány e téren élvezi az ellenzék támogatását. Sőt a Munkáspárt az életvitelszerű itt-tartózkodási tesztnek inkább a szigorítására, mint az enyhítésére szólított fel.
Az EU és a brit kormány életvitelszerű itt-tartózkodási fogalma közti különbség onnan eredhet, hogy a jövedelemalapú juttatások Nagy-Britanniában sokkal nagyobb szerepet játszanak a jóléti rendszerben, mint az unió többi országában. Az Open Europe szerint a brit kormány nem fog meghátrálni. Az Európai Bíróság általában hosszú évekig ül az ügyeken, így 2015 előtt aligha hozza meg az ítéletét – és még az is előfordulhat, hogy ejti a keresetet. A tét nem csekély: ha a luxembourgi bíróság elmarasztalja a szigetországot, a büntetés akár évi 225 millió font is lehet.
Ahogy az Open Europe elemzői, úgy a The Times napilap vezércikkírója is úgy látja, hogy a bizottság esetleges győzelme súlyosan aláásná a brit EU-tagság jövőjét. „Az Európai Bizottságnak sikerült elérnie, hogy egy bürokratikus ügy komoly ideológiai vitává nője ki magát. Duncan Smithnek joga van a tiltakozásra, és fontos, hogy győztesen kerüljön ki. S ha nem, Nigel Farage (a brit Függetlenségi Párt vezére – a szerk.) egy pint sörrel és hatalmas vigyorral fog ünnepelni egy úri kocsma bárjában.”
Románia egyenlő elbánást kér
Románia a többi uniós állampolgáréval azonos bánásmódot kér polgárai számára Nagy-Britanniától – mondta Valeriu Zgonea, a román képviselőház elnöke a napokban John Bercow-nak, a brit parlamenti alsóház elnökének Bukarestben. A brit sajtó és több vezető politikus aggodalmát fejezte ki az utóbbi hónapokban amiatt, hogy a szigetország román és bolgár bevándorlók százezreivel szembesülhet 2014 január elsejétől, amikor London kénytelen lesz feloldani velük szemben a munkaerő-piaci korlátozást. A brit házelnök kifejtette: neki is ellenszenvesek az előítéletek, és tudja, hogy Nagy-Britanniának haszna is származott a vendégmunkásokból, de nem fog bocsánatot kérni azért, mert a brit kormány „az ország alapvető érdekeit védi”. Rámutatott, hogy össze kell hangolni a szabad mozgás uniós elvét a rend iránti igénnyel és a szociális védelem szempontjaival. (MTI)
