A hadbíróságon 21 vádpontról zajlik majd a tárgyalás. Manninget többek közt az 1917-es kémkedésről szóló törvény megsértésével és az ellenség segítésével is vádolják. Ha utóbbit rábizonyítják, életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat. Az ügyészeknek nem lesz könnyű dolga: áprilisban a bíró úgy határozott, nemcsak azt kell bizonyítaniuk, hogy szándékosan adta át az iratokat Manning a Wiki-Leaksnek, hanem azt is, hogy mindeközben „okkal feltételezhette”: azokat valaki felhasználhatja arra, hogy károkat okozzon az Egyesült Államoknak. Az ügyészek szerint márpedig Manning egyenesen az al-Kaida kezébe adta a titkos és bizalmas iratokat azzal, hogy elősegítette megjelenésüket az interneten.

A vádlott mindezzel szemben azt állítja: a nemzetbiztonságot szem előtt tartotta, és a kiszivárogtatással az volt a célja, hogy „vitát indítson a hadsereg szerepéről és általában az ország külpolitikájáról.” Támogatói és szombaton a tárgyalás helyszíne, a baltimore-i Fort Meade támaszpont előtt tüntetők is azzal érvelnek: a kiszivárogtatás jó okkal történt és hasznára volt a társadalomnak. Így vélekedik egyébként Daniel Ellsberg, a Pentagon-iratok kiszivárogtatója, aki tettével akkor más megvilágításba helyezte a vietnami háborút és ellene fordította a közvéleményt.

Tíz, kevésbé súlyos vádpontban Manning februárban bűnösnek vallotta magát, ekkor ismerte el az iratok kiszivárogtatását. Még ezekért is húsz év börtönre számíthat, ám alighanem azt remélte, így elkerülheti, hogy életfogytiglant kérjenek rá. Az ügyészeket ez azonban nem érdekelte, a legsúlyosabb vádpontokról sem mondtak le. A The Washington Post szerint ez már többek rosszallását is kiváltotta, akik szerint a kormányzat ezzel már túl messzire ment. Micheal Ratner, az Alkotmányjogi Központ nevű jogvédő civil szervezet tiszteletbeli elnöke például úgy nyilatkozott a lapnak: meglepte az ügyészek döntése. „Ez olyan, mintha kalapáccsal ütnék Manninget. Megkapják húsz évre, és akkor életfogytiglant akarnak” – mondta.

Az ügyben egyébként is több kritika érte már a hatóságokat: több mint három évig tartották előzetes letartóztatásban Manninget, eleinte kegyetlen körülmények között – napi 23 órán át ablak nélküli magánzárkában, meztelenül. Emiatt a bíró, Denise Lind ezredes máris úgy döntött: a később meghozandó ítélet bármi is legyen, azt 121 nappal csökkenti. Azért is sok kritika érte a bíróságot, hogy korlátozza a nyilvánosságot a tárgyaláson, nehezen hozzáférhetőek még a nem titkosított iratok, feljegyzések is. Lind ráadásul több tárgyalási napot előre teljesen zártnak nyilvánított.

A 150 tanút meghallgató per várhatóan augusztusig elhúzódik. A döntést pedig Lind hozza meg, Manning kérésére nem esküdtszék ítél majd felette.

Manning elengedéséért tüntetnek