A török kormánypárt jól megérezte, hogy a társadalom azon részét, amely számára fontos, immár elviselhetetlenül irritálja, hogy az Európai Unióba csak vízummal utazhat. Nagyon hasonló a helyzet az oroszoknál: nem véletlen, hogy Moszkva és az EU kapcsolataiban is az első helyre került a vízumkényszer eltörlése. A középosztály ugyanis – akár török, akár orosz – utazni akar, meghurcolásként éli meg a vízumügyintézést. (A magyaroknak már távoli emlék, hogy az 1990-es évek elején a nyugat-európai államok eltörölték a vízumkényszert.)

Isztambulban egy harmadik hidat építenek a Boszporusz felett. A ceremónián a modern Törökország alapítója, Kemal Atatürk (balra), Abdullah Gül államfő és Recep Tayyip Erdogan kormányfő portréját feszítik ki az alapkő letétele előtt

Egemen Bagis török EU-ügyi miniszter lapunknak tavaly decemberben azt mondta: „A török társadalmat joggal háborítja fel, hogy nem tagjelölt európai országok eközben vízummentességet kaptak. Török állampolgárként elutazhatok vízum nélkül Japánba, Oroszországba, Horvátországba, de Magyarország vagy a szomszédos Görögország csak schengeni vízummal elérhető. A törököket bántja a megkülönböztetés. Hatvanegy éve vagyunk a NATO-ban. A NATO ugyanazon értékekre épül, mint az Európai Unió: demokrácia, emberi jogok, piacgazdaság. Ha ott megfelelünk, itt miért nem?” Az ankarai kormány ehhez még hozzá szokta tenni, hogy országuk tagja a vámuniónak. Így áruik szabadon mozoghatnak az EU-ban, az üzletembereknek viszont vízumot kell váltaniuk.

Szakértők szerint fontos tisztázni, hogy a vízummentesség megítélése nem része a csatlakozási folyamatnak. Erre most az EU külön útitervet készített, és ezt kínálta fel tárgyalási alapnak. Az európai tervvel a törököknek nincs különösebb gondjuk. Ez hetven olyan követelményt tartalmaz, amelyek rendezése amúgy is aktuális feladata a török államnak. Ilyenek az okmánybiztonsággal, határőrizettel kapcsolatos kérdések, több emberi jogi ügy, a hatóságok és az EU együttműködésének rendezése.

Az egyik brüsszeli követelmény az, hogy a törökök adjanak ki tranzitvízumot azon utasoknak, akik nemzetközi repülőtereiken szállnak át. A menekültügyi törvény átalakítását is kéri Ankarától. Törökországban jelenleg csak az Európa Tanácshoz tartozó államok polgárai igényelhetnek menedékjogot, ez viszont a legkevésbé sem tipikus. Törökország afgánok, pakisztániak, irániak és szomáliaiak menedék- és tranzitországa.

További feltétel a toloncegyezmény. Vagyis hogy Ankara fogadja vissza azon polgárait, akik jogtalanul tartózkodnak az EU-ban, vagy harmadik országok polgárait, akik Törökországon keresztül jutottak az unióba. Arról is vita folyik, hogy mi legyen előbb: a toloncegyezmény vagy a vízummentességi útiterv elfogadása. Ám ezt hamarosan megoldhatják. Talán Bagis „zsarolásától” ijedtek meg az uniós tisztviselők. A török politikus azzal fenyegetőzött, teknősbékamintás nyakkendőt vesz a vízumtárgyalásokra, hogy így tiltakozzon ezek lassúsága ellen.