A kezdeményezés a kulturális értékek megőrzésére és az amerikai dömpingre oly érzékeny Párizsból indult, miután David Cameron brit kormányfő Washingtonban nemrég azt találta mondani: minden témáról és termékről tárgyalni kell az amerikaiakkal. Ahogy a levelet jegyző tagállamok emlékeztetnek, az EU hagyományosan nem tárgyal az audiovizuális kérdésekről, sem a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO), sem pedig kétoldalú tárgyalások keretében. A levél aláírói között – Magyarország mellett – ott szerepel Németország, Franciaország, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Lengyelország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia.

A kereskedelmi EU-biztos, a belga Karel De Gucht már áprilisban jelezte, hogy azok a politikák, amelyek segítik megvédeni az európai kultúrát és médiát a hollywoodi dominanciától – például a filmek állami támogatása vagy a tévécsatornákon kötelező minimális európai filmkvóta –, nem kerülnek a tárgyalóasztalra. De az EU-biztos nem zárta volna ki az egész audiovizuális területet a tárgyalásokból, mert – mint érvelt – a digitális technológia fejlődésével az európai cégek is nyerhetnek. Párizs azonban semmit sem bízott a véletlenre, és azzal fenyegetett, hogy megvétózza a megbeszélések elkezdését, ha ezek a termékek nem kerülnek ki az egyezmény hatásköre alól.

Támogatja a kemény francia álláspontot az európai filmrendezők közösségének jelentős része is. Online petíciót hirdettek, amelyet tucatnyi világhírű filmrendező aláírt, köztük a spanyol Pedro Almodóvar, az osztrák Michael Haneke és a brit Mike Leigh; Magyarországról csak Tarr Béla neve szerepel a listán. Az aláírók szerint az Európai Bizottság a mandátumtervezettel lényegében elárulta az európai filmkultúrát. A The Hollywood Reporter szerint tavaly – még úgy is, hogy a legutóbbi James Bond-filmnek köszönhetően az európai filmgyártás bevétel szempontjából erős évet zárt – az amerikai filmek az európai mozijegyeladások 62,8 százalékát szerezték meg.

Ám brüsszeli vélemények szerint félő, hogy ha már a tárgyalások megkezdése előtt elkezdődik az alkudozás arról, mi ne szerepeljen a megállapodásban, ez végső soron értelmetlenné teheti az akadályokat és határokat lebontó egyezményt. És arra készteti az amerikai tárgyalópartnereket, hogy ők is kivételekben kezdjenek el gondolkodni.

Az Európai Parlament is szavazott a napokban a kérdésről, a francia álláspontot támogatva. A plenáris ülés 381 igen szavazattal, 191 ellenszavazattal és 17 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy a „kulturális és audiovizuális tartalmú szolgáltatások kizárása egyértelműen szerepeljen a tárgyalási megbízatásban”.

A megegyezés – ha létrejön – a legnagyobb kétoldalú szabad kereskedelmi megállapodás lesz a világon, és a két fél szerint precedenst teremt majd a szabad kereskedelmi szabályok területén. Az Európai Bizottság számításai szerint az egyezmény akár 0,5 százalékkal is növelheti az egész EU éves gazdasági teljesítményét. Az ír soros elnökség június közepére mindenképpen szeretne megállapodást elérni a közös tárgyalási pozícióban az uniós tagállamok között.

A védelmi ügyeket is szeretné kiemelni a francia kormány a tárgyalásokból. Brüsszel és Washington között feszültséget szülhet a genetikailag módosított termények és élelmiszertermékek kezelése is: az EU sokkal szigorúbban szabályozza ezt a területet, mint az Egyesült Államok. Az EP állásfoglalása szerint érinthetetlen az európai uniós jogszabályalkotók régóta alkalmazott elővigyázatossági elve az élelmiszer-biztonsággal – így a géntechnológiával módosított szervezetekkel és a klónozással – kapcsolatban. Ugyancsak tabu a szellemi tulajdonjogi szabályozás, a termékek földrajzi jelzése, illetve a személyes adatok magas szintű védelme.

Jelenet az Életrevalók című francia filmből. Kivételezés nélkül is életképes?