A Ponta-kabinet szerdai ülésén kerül napirendre az a sürgősségi kormányrendelet, amelynek köszönhetően, a kormány energiaügyi miniszterének becslése szerint már a júliusi számlák tíz-tizenkét százalékkal kisebbek lehetnek. A Constantin Nita által előkészített tervezet jelentősen csökkentené a megújulóenergia-források támogatását, az erre fordított összegek ugyanis a végfogyasztót terhelik.

Érdekes, hogy a jelenlegi támogatási rendszert éppen a kormányzó szociáldemokraták egyik parlamenti képviselője, az ipari tárca örökös várományosának tartott Iulian Iancu dolgozta ki. A tárgyalásokat Brüsszellel az akkori jobboldali kormány folytatta le. Korábban sok szó esett Románia zöldenergia-potenciáljáról, ám magukat a kezdeményezőket is meglepte, milyen mértékű fejlődés következett. 2010-ben még mindössze 14 megawattot termeltek a szélerőművek, ma 2100 megawattra tehető a kapacitásuk, amihez 50 MWh biomassza-alapú és napenergia járul.

A támogatások csökkentése – egészen pontosan az úgynevezett zöldbizonyítványok beváltásának halasztása – mögött más, ugyancsak szociális megfontolások is állnak. A megújulóenergia-források bővülésével még a vízerőművek által, aránylag olcsón termelt energia is drágának tűnik, nem beszélve a szenet és a fűtőolajat használó hagyományos hőerőművekről. Ráadásul a zöldek elsőbbséget kaptak az energia átvételénél: ha 200 MWh helyett 400-at állítottak elő, a hőerőművek termelését ugyanennyivel csökkenteni kellett. Ez oda vezetett, hogy például az Oltenia Energetikai Komplexum múlt héten kénytelen volt négynaposra csökkenteni a munkahetet. Az így keletkező húszszázalékos bércsökkenést viszont a 19 ezer alkalmazott tartotta elfogadhatatlannak. A szakszervezet csütörtökre hirdetett nagyszabású tiltakozó megmozdulást.

Az energiafaló nagyvállalatok is keményen lobbiznak a villamos energia árának csökkentéséért. Múlt héten a Mittal Steel tulajdonosa, az indiai milliárdos Lakshmi Mittal személyesen járt a miniszterelnöknél és az államfőnél, ahol, mint kiderült, többé-kevésbé nyíltan a galaci acélkombinát bezárásával fenyegetőzött. Állítólag kilátásba helyezte csoportja kivonulását egész Európából a magas villamosenergia-árak miatt. Az újságírók kérdésére a román kormányfő tagadta, hogy megzsarolták volna, elismerte viszont: nem ülhet ölbe tett kézzel, ha több tízezer munkahely van veszélyben.

Az erőműveket működtető vállalatok természetesen ellentámadásba lendültek. Hétfőn kiadott közleményében a szélenergia-termelők egyesülete (RWEA) magyarázatot követelt a kormánytól arra, hogy miért csak a szél-, a nap- és az vízerőművek szubvencióját csökkenti. Egyúttal ferdítéssel vádolták a kabinetet. Úgy tudják ugyanis, hogy az Európai Bizottság nem adott zöld utat az új támogatási rendszernek, ezért minden ellenkező tartalmú nyilatkozatot „hazardírozásnak és félrevezetésnek” minősítettek. Gyakorlatilag hazugsággal vádolták az energiaügyi minisztert, aki korábban szó szerint azt mondta, hogy „a rendeletet az Európai Bizottság jóváhagyta”.

Egyes vélemények szerint a megújuló energia támogatásának csökkentése középtávon akár a számlák növekedését is eredményezheti. Jelenleg a piacot elárasztják olcsó árammal a szélerőművek, ha viszont a szubvenció csökken, várhatóan ezek is emelni fogják az árakat.