A korszerű műszaki megoldások piacra juttatását elősegíteni hivatott programon élcelődő, szarkasztikus fotók, montázsok az utóbbi hetekben alighanem csak tovább szaporodtak. A Moszkva melletti tudományos-technikai központ ugyanis hangos botrányok középpontjába, politikai presztízscsaták kereszttüzébe került. Az amerikai FBI orosz megfelelőjének tartott szövetségi nyomozóbizottság egyszerre három vizsgálatot is folytat az innovációs centrum létrehozásáért és működtetéséért felelős alapítványnál. Több tízmillió rubelnyi, a gyanú szerint törvénytelenül elköltött pénzt keresnek rajta, és ez csak megerősíti azokat az aggályokat, amelyek kezdettől fogva kísérik a még Dmitrij Medvegyev elnöksége idején, 2010-ben beindított programot.

Menedzserképző Szkolkovóban

A szkeptikusok már akkor arra figyelmeztettek, hogy fölösleges egy 400 hektáros területen, zöldmezős beruházásként kutató-fejlesztő bázist létrehozni, amikor számos, még a szovjet korszakból maradt, már működő tudományos központ küzd finanszírozási gondokkal. Szerintük a beruházásra szánt pénz – 2015-ig csaknem 110 milliárd rubel, azaz mintegy nyolcszázmilliárd forint – jelentős része úgyis elszivárog a korrupció és más gazdasági visszaélések csatornáin, a projektbe bevont külföldi vállalatokat pedig nem az orosz technológiai ipar fejlesztésének szándéka, hanem sokkal inkább a nekik kínált kedvezmények vonzzák.

Merthogy a programba bekapcsolódni kész cégeknek szinte ideális feltételeket teremtettek. Megtérítik például a vámköltségeiket, áfamentességet kapnak, és jó ideig a profitjukat sem terheli adó. Persze valószínűleg nemcsak ez, hanem az orosz piaci jelenlét lehetősége is csábította a nyugati technológiai vállalatokat, amelyek közül máig csaknem harminc jelentkezett be a programba. Olyan óriások is kutató-fejlesztő központot nyitnának Szkolkovóban, mint az amerikai Microsoft, az Intel vagy a Boeing, a finn Nokia, a német Siemens és a francia Alstom. Több mint ötven kockázatitőke-társaság pedig start-upokba, azaz új, de gyors felfutással kecsegtető technológiai cégekbe fektetne be.

A tervek szerint ugyanis összesen ezer ilyen, még támogatásra szoruló vállalat vetheti meg a lábát az innovációs parkban, ahol a világhírű Massachusettsi Műszaki Egyetemmel, az MIT-vel együttműködve tudományos és üzleti ismereteket egyszerre oktató egyetemet is beindítanak. Éppen e jelentős nemzetközi háttér miatt bírálta a szkolkovói alapítvány ügyeiben szerinte túlságosan nagy energiával folytatott nyomozásokat a miniszterelnök-helyettesi posztról nemrég lemondott Vlagyiszlav Szurkov, aki a projekt felügyelője volt a kormányban. Az eljárások aláássák a program tekintélyét, pedig még be sem bizonyosodott, hogy valóban bűncselekmények történtek – hangoztatta.

Alekszej Muhin, a Politikai Információs Központ moszkvai tanácsadó cég vezérigazgatója szerint azonban a botrányok nem feltétlenül ártanak Szkolkovónak. – Ahhoz túlságosan sok állami pénzt és magántőkét fektettek már bele, hogy hagyják elhalni a programot, megtisztulhat viszont a befektetők köre, a bizonytalanok kiszállnak, és csak azok maradnak, akikre valóban támaszkodni lehet – vélekedett a Népszabadságnak. Eközben komoly árnyékot vet az ügyre, hogy a számvevőszék kivetnivalót talált az MIT-vel kötött szerződésben, az amerikai egyetemnek küldött átutalásokban is, mi több, a szkolkovói alapítvány elnöke, Viktor Vekszelberg szintén érintett az egyik botrányban: a nyomozók szerint gyanúsan sokáig pihent három és fél milliárd rubelnyi, az innovációs parknak szánt költségvetési pénz egy, a milliárdos üzletember érdekeltségébe tartozó bankban.

De ennél sokkal nagyobb vihart kavart az, hogy kiderült: az alapítvány – a nyomozók szerint vitatható minőségű – tudományos munkáért 750 ezer dollárt fizetett ki Ilja Ponomarjovnak, az ellenzéki Igazságos Oroszország párt parlamenti képviselőjének, a Moszkvában 2011 decemberében kezdődött kormányellenes tüntetések egyik szervezőjének. Vagyis az ügy politikai fordulatot vett. Sőt sokan úgy vélik, hogy a hátterében eleve politikai megfontolások állnak, a fő cél Medvegyev miniszterelnök és csapatának további gyengítése. A kormányfő és Vlagyimir Putyin államfő kapcsolatának megromlásáról már jó ideje lehet hallani, az elnök nemrég keményen bírálta a kabinetet, és olyan hírek is felröppentek, hogy Medvegyevnek előbb-utóbb távoznia kell a posztjáról.

Alekszej Muhin azonban más véleményen van. Mint lapunknak elmondta, ő úgy látja: hétköznapi csalásokat akarnak politikai tényezők emlegetésével leplezni. Azzal azonban a politológus is egyetért, hogy a botrányok ártanak Medvegyevnek, akinek szívügye az amerikai Szilícium-völgyre adott orosz válasznak szánt Szkolkovo. Bár hivatalosan még nem erősítették meg, a hírek szerint Putyin egyik hűséges káderét, a most tanácsadóként mellette dolgozó volt oktatási minisztert, Andrej Furszenkót bízták meg a még kormányzati irányítás alatt álló program felügyeletével. Vagyis a jelek szerint az innovációs parkot egyre szorosabb kontroll alá veszik az elnök emberei. És moszkvai elemzők szerint ezt különösebb kockázat nélkül meg is tehetik. Hiszen ha végül eredményes lesz a program, azt Putyin sikereként lehet beállítani, egy esetleges kudarcot viszont Medvegyevék számlájára lehet írni.