Zavargások a rejtélyes haláleset után
Az indulatok azután szabadultak el Husbyben, a svéd főváros nyugati szélén található, négyötödrészt bevándorlók lakta 11 ezer fős kerületben, hogy egy hete rendőri intézkedésben meghalt egy 69 éves férfi. A rendőrség szerint azért lőttek rá, mert bozótvágó késsel támadt rájuk. Belső vizsgálat folyik annak kiderítésére, hogy mi is történt pontosan. Ugyanakkor civil szervezetek máris bírálják a rendfenntartókat, amiért az első rendőri jelentésben az szerepelt, hogy kórházba vitték a meglőtt férfit. Holott szemtanúk arról számoltak be, hogy órákkal később vitték ki a holttestét a lakásából; ezt később a rendőrség is elismerte.
Akármi és akárhogyan is történt, az incidenst zavargások követték. Bandákba verődött fiatalok autókat borogattak és gyújtottak fel, ablakokat és kirakatokat zúztak be, és kövekkel támadtak a rendőrökre. Egyesek szerint a rendőrök aránytalanul erőszakosan léptek fel, és járókelőkre is rátámadtak gumibotokkal.
A már Svédországban született, a stockholmi parlamentbe a mindenkori legfiatalabb afrikaiként – és a Mérsékeltek jobbközép kormánypárt képviselőjeként – bejutott Amir Adan szerint a svédek többsége toleráns a bevándorlókkal szemben. A 9,6 milliós skandináv ország lakosságának 14 százaléka született külföldön a 2010-es adatok szerint, és ebből 859 ezren (9,2 százalék) az Európai Unión kívül. Az EU-n kívüliek a legnagyobb számban, százezres nagyságrendben Irakból, Iránból és a volt jugoszláv tagköztársaságokból érkeztek, de 40 ezer szomáliai származású bevándorló is él az országban.
Tavalyi adatok szerint 44 ezer menedékkérő érkezett: csaknem felük Szíriából, Afganisztánból és Szomáliából. – Nagyvonalú menekült- és bevándorlási rendszerrel rendelkezünk Svédországban. Ugyanakkor a bevándorlók közül sokan küzdenek a munkaerőpiacra való kijutásért, és ennek során meg kell birkózniuk a svéd nyelvvel is. Ez nem olyan egyszerű, mint az Egyesült Államokba vagy Kanadába távozóknak, akiknek elég a boldogulásukhoz az angol is – magyarázta Amir Adan.
A bevándorlókkal szembeni ellenérzéseket lovagolja meg a Svéd Demokraták nevű szélsőjobboldali párt, amely 5,7 százalékot kapott a 2010-es választásokon, és ezzel először jutott be a parlamentbe, húsz mandátumot szerezve. A Novus felmérése szerint a svédek ötöde egyetért bevándorlásellenes politikájukkal. A svéd képviselő szerint a Demokratákra adott voksok általános protestszavazatok is, nem feltétlenül csak bevándorlásellenes attitűdöt tükröznek.
Írásában Nima Sanandaji kurd származású svéd közíró azt fejtegeti: „Az a kép, amelyet a média közvetített, amikor felnőttem, nagyon hasonló a maihoz, miszerint a rasszizmus széles körben elterjedt a svéd társadalom minden részében. Valójában a szociálisan és gazdaságilag szegény lakónegyedekben uralkodik főleg”.
