Ráéreztek a pillanat ízére
Az energia területén nem nyitnak meg politikailag érzékeny, provokatív témákat. Így az Egyesült Államokban oly sikeres palagáz európai kitermelésének kérdéséről sem lesz végleges igen vagy nem (egyelőre mindenki maga döntheti el, hogy mit kezd vele), és nem lesz vita a különféle épülő, félkész vezetékekről sem. A stratégiai megbeszélés inkább arra összpontosít, hogyan lehet mielőbb befejezni a valódi, működő belső energiapiac kiépülését. (Ezt a csúcstalálkozó lapunk által is látott zárónyilatkozat-tervezete szerint 2014-re be kell fejezni, az összekötő hálózatokat pedig 2015-re kell kiépíteni, hogy egyetlen tagállam se legyen elszigetelve, és a tagországok ki tudják egymást segíteni.)
Az európai intézmények vezetői is elismerik, hogy óriási különbségek figyelhetők meg az energiaárakban a tagállamok között, és aggasztja őket az is, hogy az EU-s energiaárak nem követik a globális trendeket. Az Európai Bizottság szerint 2005 és 2012 között 40 százalékkal növekedtek Európában a villamosenergia-árak, míg Japánban 17 százalékos emelkedést figyeltek meg, az USA-ban pedig csökkentek az árak.
A magyar álláspont is az, hogy működő belső energiapiac nélkül nem lesz fenntartható, hogy például Németországban 35 százalékkal olcsóbb a gáz, mint Kelet-Európában. Arról is eszmét cserélnek a vezetők, hogy a versenyképesség javítása érdekében hogyan lehet növelni a befektetéseket, és hogyan lehet elérni a magas energiaárak csökkentését. Információink szerint utóbbival kapcsolatban a sajátos magyar megoldás, a rezsicsökkentés nem kerül szóba, persze Orbán Viktor miniszterelnök felhozhatja mint egyfajta módszert.
Kulcsfontosságú a zárónyilatkozat-tervezet szerint az energiahatékonysági és az épületek energiateljesítményével kapcsolatos EU-irányelvek gyors átvétele és alkalmazása. A versenyképesség növelése érdekében – az Európai Bizottság számításai szerint – az áramszektorban 50 százalékkal, a gázszektorban 30 százalékkal kellene növelni a befektetéseket 2010 és 2020 között az előző évtizedhez képest. A zárónyilatkozat tervezete szerint ennek finanszírozását jórészt a piacról kéne megoldani.
A „pillanat ízére” éreztek rá az európai vezetők, amikor az adóelkerülés témáját beemelték a mostani Európai Tanács témái közé – fogalmazott egy uniós diplomata. Az uniós vezetők meg akarják ragadni a politikai lendületet, hogy a megszorítások közepette utánamenjenek az adókerülőknek, és bezárják a kiskapukat.
A kiskapuk bezárását segítő automatikus banki adatcseréhez egyelőre nem csatlakozó Ausztria és Luxemburg a várakozások szerint valamennyi elmozdulást mutat majd. Egy uniós diplomata kifejtette: az, hogy a két tagállam hozzájárult ahhoz, hogy az EU harmadik országokkal tárgyaljon az automatikus adatcseréről, értelmezhető úgy, hogy elviekben ők is elfogadják a rendszert. – A vita nem az adóharmonizációról szól, hanem a kárt okozó gyakorlatok felszámolásáról – fogalmazott egy uniós diplomata, nyugtatva azon tagállamokat (köztünk Magyarországot), amelyek vezetése hallani sem akar harmonizációról az adók területén.
Bár nincs a csúcs napirendjén, francia és brit kezdeményezésre Szíria is szóba kerülhet a szűk három órában, hiszen az uniós szankciók jelenlegi formája május végén lejár. Döntés nem, csak politikai vita várható a hogyan továbbról.
Angela Merkel német kancellár az Európai Rabbik Konferenciájától vesz át díjat szerdán egy brüsszeli zsinagógában. Nem várható, hogy Merkel a csúcstalálkozó margóján felhozza Orbánnak a kormányfő múlt pénteki, a Merkel és szocdem kihívója, Peer Steinbrück közötti vitára reflektáló, a német Spiegel Online szerint nácizó kijelentését. Német tisztségviselők berlini újságíróknak ezzel kapcsolatban azt mondták, hogy a kancellár Magyarországgal kapcsolatban világossá tette véleményét, és támogatja az Európai Bizottság és a velencei bizottság által javasolt megoldásokat.
