„Házak repkedtek a levegőben”
Az első becslések szerint az ötös skálán négyes erősségű, három kilométer széles tornádó hétfő délután három előtt néhány perccel ért földet. Több mint negyven percen át tombolt, több mint 30 kilométert haladt, a szél sebessége pedig a 320 km/órát is elérte. „Olyan volt, mint a Twister című filmben, házak és minden más repkedett össze vissza a levegőben” –mondta a helyi KFOR tévén egy sárral borított fiatalember, Lando Hite. Egy viharvadász, Lauren Hill a CNN hírtelevíziónak elmondta: érezni lehetett, hogy a föld is remeg, amint közeleg a tornádó. Brian Lamb kormányzó helyettes szerint a környék úgy néz ki, mintha egy három kilométer széles fűnyíró ment volna végig rajta. A helyi televízó egyik riportere szerint az emberek „zombiként járnak körbe-körbe”, képtelenek feldolgozni a látványt, amely akkor fogadta őket, amikor előjöttek a pincékből: a házaikból csak romhalmaz maradt.
Lapzártánkkor még a mentés folyt, a károk pontos felmérése csak később kezdődik. Keddi nyilatkozatában Barack Obama amerikai elnök minden szükséges segítséget megígért a károsultaknak. A CNN-nek egy szakértő elmondta: a hétfői tornádó azért volt különösen veszélyes, mert nagyon gyorsan jött. Csupán negyedórával földet érése előtt szólaltak meg a szirénák, amelyek a lakosságot figyelmeztették, és perceken belül egyesről négyes fokozatúra erősödött. Ezért is érte meglepetésként az egyébként tornádókhoz „szokott” térség lakóit a pusztítás. Sokaknak az 1999-es oklahomai tornádósorozat jutott eszébe, amelynek során egy ötös erősségű vihar is pusztított ugyanott, ahol most. „Már megint Moore” szalagcímmel jelent meg az egyik helyi lap, a Tulsa World keddi száma. Arra utalt, hogy 14 évvel ezelőtt ugyancsak Oklahoma City ezen déli külvárosában, Mooreban pusztított a vihar. Az akkori tornádó volt az utolsó ötös fokozatú tölcsér az Egyesült Államokban, szélerőssége néhol elérte az 512 km/órát is. Ez volt a történelemben mért leg- erősebb szél. Ám ekkor is több mint egy órájuk volt a helyieknek biztos helyre menekülni, végül 36-an vesztették életüket.
A tornádók osztályozása Theodore Fujita japán meteorológus 1971-ben alkotott,majd az ezredfordulón átdolgozott skáláján alapul. Ezen a skálán a nullás kategóriába tartozik például a május 12-én a Nyírségben pusztító vihar (a szélsebesség 105–137 km/ óra), míg a hétfő oklahomai négyes, azaz pusztító (szélsebesség: 331–420 km/óra) kategóriás. A legbrutálisabb tornádó az ötös, amelynél a szélsebesség meghaladja a 420 km/órát.
A tornádó hevesen örvénylő légoszlop, amely a felszínnel kapcsolatban van, és viharfelhőben végződik. A tornádók kialakulásának első fázisában alakul ki a felfelé mozgó levegőből a jellemző tölcsérforma. A következő fázisban az örvény eléri a földet, ezt követi az érett fázisként emlegetett legpusztítóbb időszak. Az összeesés fázisában a tornádó gyorsan gyengül, és egyre kisebb lesz. Végül a hanyatló szakaszban eltűnik. A tornádók átlagos szélessége 400-500 méter. Általában hat-nyolc kilométeren át érintkeznek a felszínnel, de ismernek350 kilométerhosszú tornádónyomot is. Egyébként sok a bizonytalanság a tornádók körül: ma sem tudni pontosan, hogyan, mikor és miért keletkeznek. Kérdés, mi az oka, hogy az egyik tornádó gyenge, és rövid ideig tart, míg egy másik nagy erejű, és sokáig létezik. Arra sincs egzakt válasz, hogy milyen a tornádók szerkezete, ésmekkorák a széllökések a talaj közelében. Mindezt azért lenne jó tudni, hogy a mainál pontosabban lehessen őket előre jelezni.
