A kutatók nyolcezer emberrel készítettek interjút, de csak nyolc uniós tagállamban végeztek felmérést (Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Csehországban és Lengyelországban).

A németek sok szempontból magukra maradtak – mutatja a kutatás. Az európai integrációt támogatók száma megcsappant, és csak a németek pártolják, hogy a hatékonyabb válságkezelés érdekében Brüsszel több jogosítványt kapjon. A németek 60 százaléka kedvező véleménnyel van az EU-ról. Görögország, Spanyolország és Olaszország kivételével a másik öt tagországban Angela Merkel a legnépszerűbb európai vezető.

A legrohamosabban a franciák váltak csüggedtté és kiábrándulttá a felmérés szerint. Az elmúlt egy évben, Francois Hollande elnök hatalomra kerülése óta nem javult a közhangulat vagy a válsággal kapcsolatos kilátások megítélése. A kutatók szerint a francia közvélemény sokkal inkább hasonlít az olaszra, a spanyolra vagy a görögre, mint a németre. Ráadásul a franciák egyáltalán nem támogatják a további gazdasági integrációt, pedig Francois Hollande, a legnépszerűtlenebb francia államfő éppen a múlt hét végén állt elő azzal, hogy szorosabb együttműködésre van szükség az eurózóna gazdaságai között. Összehangolt költségvetési és adópolitikáról beszélt, valamint arról, hogy az euróövezetnek állandó elnök kell. A francia választók mindeközben – más felmérések szerint – attól tartanak, hogy egyre súlytalanabbá válik az immár recesszióba süllyedt Párizs szava Brüsszelben.

A Pew kutatói csak Németországban találtak némi optimizmust. Természetesen a németek az átlag feletti magabiztossággal vélekednek saját gazdasági kilátásaikról, jövőjükről és az Európai Unióról, a gazdasági integrációról, illetve saját vezető szerepükről. A kutatás készítői arra hívják fel a figyelmet, hogy ellehetetlenülhet a döntéshozás uniós szinten, ha a németek és az EU többi tagállama egyre nehezebben találnak közös nevezőt, mert a németek „egy másik kontinensen élnek” – írják a szerzők. Erre egyébként láttunk már példát az elmúlt EU-csúcsokon: Németország többször találta magát szembe a déli államokkal, amelyek élére Hollande előszeretettel odaáll. Ezzel szemben az elődje, Nicolas Sarkozy inkább a csúcstalálkozók előtt próbált egyezséget kialkudni Angela Merkellel, semmint hogy konfrontálódjon vele a végjátékban.

A megkérdezett európaiak (a németek kivételével) elégedetlenek a válságkezeléssel – állítja a felmérés. Ugyanakkor a kutatás bírálói arra hívják fel a figyelmet, hogy a Pew olykor leegyszerűsítve kérdezett. Előfordulhat ugyanis, hogy az európaiak nem elégedettek a válságkezeléssel, de a kulcskérdésben mégiscsak egyetértenek a jelenlegi politika sarokköveivel: a megkérdezett európaiak 71 százalékát aggasztja az államadósság mértéke, és 59 százalékuk véli úgy, hogy az adósságcsökkentés a helyes kiút a válságból. Csupán 29 százalék gondolja, hogy az állami költekezés, a gazdaságélénkítés hatékonyabb lenne.

A felmérésben részt vevők 66 százaléka meg akarja tartani az eurót – sőt a pénznem támogatottsága növekedett az elmúlt egy évben Spanyolországban és Olaszországban. A kutatás bírálói arra is emlékeztetnek: nem nagy tudományos teljesítmény kimutatni, hogy ötévnyi gazdasági válság után az európaiaknak rossz kedvük van.

Járókelők egy párizsi nagyáruház előtt. Súlytalanná válik a szavuk?