A párt egyetlen nyilatkozatot sem adott ki, amíg arra vártak, hogy a Központi Választási Bizottság (CIK) közölje a végleges eredményeket, és ossza el a mandátumokat a 240 tagú nemzetgyűlésben. Az eredmény megrázó volt a pártnak. Az első hely 97 mandátumot hozott nekik, ez hússzal kevesebb az előző választásokon szerzett képviselői helyeknél. A Bolgár Szocialista Párt (BSZP) vezette baloldali koalíció 44 mandátummal többet szerzett, így lett 84 helye. Az örök harmadik a török és muzulmán kisebbséget képviselő Mozgalom a jogokért és a szabadságért (DPSZ) párt lett. Ők 36 mandátumot (–1) szereztek. Az Ataka (Támadás) nevű szélsőségesen nacionalista 23 képviselői helye kettővel több az előző parlamentben megszerzettnél.

Ez az állapot tökéletes patthelyzet. A GERB-nek a korábbi parlamentben sem volt többsége. Kisebb jobboldali pártok és az Ataka külső támogatásával kisebbségi kormánya volt. Az Ataka viszont már nem kívánja támogatni a középjobb pártot, de ha ezt tenné, akkor sem lenne többségük. A DPSZ bejelentette: nem támogatja a törökellenes indulatokat szító Boriszovot. (A volt miniszterelnök, kommunista párttag rendőrként rendfenntartó feladatokat teljesített a törökök 1989-es erőszakos kiűzése idején. Most azt mondja, a termést védte.) De a DPSZ és a BSZP sem tudna koalíciót alkotni.

Kevéssé valószínű, hogy képviselők megvásárlása, átcsábítása megoldás lenne. Bulgáriában a társadalom és a politika végletesen megosztott, nincs, vagy alig van találkozási pont a pártok között. Ebben a helyzetben állt elő Boriszov a számára kedvezőnek látszó tervvel a szavazás érvénytelenítéséről. Akár másfél hónap múlva lehetne újra szavazni – állította. A fő baj, hogy a kezdeményezésnek az ügyészségtől kellene kiindulnia. A legfőbb ügyész viszont ezt elutasítja. Miközben a vádhatóság nyomoz a GERB és a belügyminisztérium által elkövetett korábbi lehallgatások és azon 350 ezer szavazócédula ügyében, amelyet olyan nyomdában találtak, amelynek a tulajdonosa a volt kormánypárt „lekötelezettje”.

A választások lebonyolítását nem kifogásolta az EBESZ nagy létszámú, a magyar Haraszti Miklós által vezetett megfigyelői csapata sem. Sok kifogásuk volt az előkészületeket, a kampányt, a médiatulajdonlás áttekinthetetlenségét illetően, de az eredményeket nem vitatták eddig.

A bolgár szocialisták jó előre tudhatták, hogy nem számíthatnak abszolút többségre az új parlamentben. A pártelnök még a választások előtt bejelentette, hogy miniszterelnök-jelöltjük Plamen Oresarszki 53 éves közgazdászprofesszor, volt pénzügyminiszter lesz, aki Bulgáriát képviselte az EBRD-ben is, jelentős nemzetközi tapasztalatai vannak az adósságkezelésben is. Oresarszki személye továbbra is az előtérben van. Előzőleg a BSZP a szakértői kormány ötletével állt elő –most a párt jelszava a „változás többsége”, amely egy politikai-szakértői „programkormány” mögé állna. Olyan kabinetet jelentene ez, amelyben elsősorban kipróbált, ám a bolgár pártpolitika által még nem felmorzsolt személyiségek, szakértők lennének.

Egy ilyen kormányról azt feltételezik, hogy könnyebbben megnyerne külső, alkalmi támogatókat a parlamentben, mint egy koalíció, vagy egy kisebbségi kormány. Még akkor is, ha az főleg szakértőkre támaszkodik. Jellemző, hogy ez alkalommal a szélsőjobboldali nacionalista Ataka párt vezére Volen Sziderov is úgy nyilatkozott, hogy az adott helyzetben eltekintenek eredeti programjuk, a „Sziderov-terv” megvalósításától, és hajlandók külső támogatást adni egy „programkormánynak”. A szélsőjobb megerősödése az egyik jele a bulgáriai válságnak: a cigányellenes, törökellenes és idegenellenes nézetek az elszegényedő rétegek között kapnak támogatást.

Szerdai sajtóértekezletén Boriszov amiatt panaszkodott, hogy egyetlen riválisa sem hívta fel, és nem gratulált a győzelemhez, pedig „97 több, mint 84”.

Sztanisev azzal válaszolt, hogy nem ismerik el a GERB-et sem politikai, sem erkölcsi győztesnek. Azt mondta, senki sem tudhatja, hogy a GERB szavazatainak hány százalékát vásárolták, vagy hamisították. Ezer választókörzeti jegyzőkönyvet meghamisítottak –állította, a BSZP mégsem kéri a szavazás eredményének megsemmisítését, mert „ez felelőtlen lenne, és a GERB hatalmát hosszabbítaná meg”.

Eközben Sztanisevet támadják pártján belül is. Rumen Petkov egykori szocialista belügyminiszter a pártelnök lemondását követelte, mert „nincs olyan választás, amelyet ne lenne képes elveszíteni”. Sztanisev azzal a váddal állt elő, hogy a Boriszov-párt „aranyhegyeket és pozíciókat” ígér a képviselőknek, akik hajlandók lennének átállni hozzájuk. Ugyanakkor elutasította a felvetést, hogy a szocialisták koalíciós partnerei között lennének az átállásra hajlamos személyiségek.

Balkáni Watergate

A bolgár választási kampány idején derült ki, hogy korábban a belügyminiszter különleges operatív igazgatósága törvénytelen módon lehallgatta a GERB politikai versenytársait, üzletembereket, sőt a kormány tagjait is. A lehallgatásra a párt második számú embere, Cvetan Cvetanov belügyminiszter adott parancsot. Cvetanov vezette a GERB kampányát. A politikus azt ígérte, hogy a képviselői esküt követően azonnal lemond mentelmi jogáról.