Még úgy is, hogy egyelőre semmi bizonyíték arra, hogy a Fehér Háznak bármiféle köze lett volna hozzá, vagy csak tudomása lett volna, hogy az adóhivatal a jobboldali, teadélutános civil szervezeteket különösen szigorú vizsgálatnak vetette alá. Illetve arról, hogy az igazságügy-minisztérium lehallgatta az AP hírügynökség újságíróit. Mindeközben folyik a líbiai követség elleni tavalyi, az amerikai nagykövet és három másik amerikai állampolgár halálát okozó támadás ügyében a vizsgálat, ami szintén kellemetlen a Fehér Ház számára.

A két említett botrány múlt pénteken robbant ki. Ekkor kért bocsánatot az adóhivatal, az IRS egyik munkatársa amiatt, hogy azokat a civil szervezeteket, amelyek adómentes státuszért folyamodtak, és amelyeknek „teadélután” vagy „patrióta” szó szerepelt a nevében, szigorúbb vizsgálatnak vetették alá. Az adómentességhez ugyanis az kell, hogy a szervezet ne végezzen politikai tevékenységet, ezek a szavak pedig segítettek gyorsan kiszűrni, mely szervezeteknél áll fenn a gyanú, hogy politizálnak – szól az IRS érvelése.

Az adóhivatalt ellenőrző hatóság tegnap közzétett jelentése szerint a gyakorlat még 2010-ben kezdődött, épp akkor, amikor a teadélután-mozgalom egyre nagyobb népszerűségre tett szert, és amikor jelöltjei számos helyet szereztek a kongresszusban a novemberi választásokon. Az érintett szervezetektől a rosszul képzett munkatársak olyan adatokat, például támogatóik listáját is bekérték, amelyet nem lett volna szabad. A civilek számára az így rájuk zúdult hatalmas papírmunka mellett az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a tüzetes vizsgálat miatt néhány szervezet már több mint két éve vár adómentes státuszának elismerésére. A Reuters riportja szerint a vizsgálat ráadásul a néhány fős, kis költségvetésű csoportokat érintette, nem pedig a jobboldali milliárdosok által létrehozott, sok vitát kiváltó nagyokat.

A The Washington Post (WP) által idézett adatok szerint 296 szervezetet vizsgáltak tüzetesen, közülük egyet sem utasítottak el, 108 státuszát jóvá hagyták, 28 visszavonta a kérelmét, ám 160 továbbra is elbírálásra vár. Obama hétfőn kemény szavakkal ítélte el az adóhivatalban zajlott eseményeket, Eric Holder főügyész és igazságügy-miniszter pedig bejelentette, hogy vizsgálat indul annak tisztázására, történt-e bűncselekmény.

Az AP hírügynökség újságíróinak lehallgatása szintén múlt pénteken derült ki, és csupán napok alatt (Obama-ellenes) egységbe tömörítette szinte a teljesen amerikai médiát. Holder ez esetben úgy érvelt: az AP tavaly májusi híre, amely egy Amerika ellen Jemenben készülő terrortámadásról szólt, a nemzetbiztonságot veszélyeztette. Ezért volt fontos megtalálni, ki szivárogtatta ki az információt, és ezért kértek bírósági jóváhagyást a beszélgetések lehallgatásához. Az AP szerint viszont addig vártak a cikk publikálásával, amíg a kormánytól jelzést nem kaptak: mehet a cikk, mert a veszély elmúlt.

Az amerikai újságírók a szólás- és sajtószabadság súlyos megsértéseként értelmezik az esetet. Ennek kapcsán a WP szerint felszínre kerültek a korábbi sérelmek is, melyek szerint Obama elérhetetlen, nem ad interjút a komoly lapoknak, a Fehér Ház sajtósai pedig lenézik az újságírókat. A lap szerint az események hatására máris nyitni próbál a kormány, így háttérbeszélgetésekre hívták a Fehér Ház magas rangú döntéshozóival az újságírókat.

Az amerikai sajtóban máris arról olvasni: a botránysorozat nemcsak a republikánusoknak nyújthat támadási felületet, hanem saját pártjából is nagyon sokan fogják kritizálni az elnököt. Anthony Romero, az amerikai Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető elnöke a WP-nek úgy nyilatkozott: ez a két botrány azt mutatja, hogy az egykor a szabadságjogok visszaállításának jelszavával kampányoló Obama hajlandó kompromisszumokat kötni. A Politico washingtoni napilap weblapja szerint a hangulat a fővárosban kezd az elnök ellen fordulni a demokrata politikusok köreiben is. A lap szerint ha a botrány tovább gyűrűzik, az a 2014-es kongresszusi választásokra is hatással lehet, és rosszul érintheti a demokratákat. Sőt szerintük – főleg, ha a média valóban Obama ellen fordul – egy az elnök számára veszélyes kerek történetté is összeállhatnak a botrányok. Eszerint még ha az elnök nem is tudott ezekről az esetekről, akkor is köze van hozzájuk. Megszállottan hisz abban, hogy a kormánynak fontos szerepe van az ország működésében, és ő adta ki azt az utasítást is, hogy keményen fel kell lépni a kiszivárogtatások ellen.

Obamának persze védői is akadtak: egykori harvardi professzora és mentora szerint az elnök nem elveiből engedett, csak találkozott a politikai realitásokkal. Mark Bennett, a Third Way demokrata politikai kutatóintézet alelnöke a Politico hasábjain úgy nyilatkozott: Obama komolyan gondolta a transzparens és etikus kormányzást, de a kormányzati szféra olyan nagy, hogy kiküszöbölhetetlenek az ilyen hibák.

Távozott az adóhivatal vezetője

Szerda este Obama bejelentette, hogy távozott tisztségéből az amerikai adóhivatal (IRS) megbízott vezetője, közli az MTI. Az amerikai elnök elmondta, hogy Jack Lew pénzügyminiszter lemondásra szólította fel Millert, aki eleget tett a kérésnek.

Obama „megbocsáthatatlannak” nevezte az IRS-nél leleplezett visszaéléseket, és kijelentette: minden tőle telhetőt megtesz, hogy hasonló esetek ne többé ne fordulhassanak elő. Az elnök hangsúlyozta: ragaszkodik hozzá, hogy ezeket biztosítékok zárják ki a jövőben. Készségét fejezte ki, hogy ezzel kapcsolatban együttműködjön a kongresszussal.