Bolgár választás: koalícióképtelenek a pártok
A központi választási bizottság csaknem az összes szavazat feldolgozása után azt közölte, az első helyet az utóbbi három évben kormányzó jobbközép GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) párt szerezte meg, amely 30,74 százalékot kapott. Fő riválisa, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) vezette koalíció 27,6 százalékát kapta a szavazatoknak. A GERB hatszázezer szavazatot vesztett, a szocialisták kétszázezret nyertek.
Borjana Dimitrova szociológus, az Alpha Research igazgatója azt nyilatkozta: a GERB-nek nem sikerült nyernie, de nem veszített annyira, ahogy azt a BSZP remélte, akiknek viszont nem sikerült eléggé mozgósítaniuk az eddig kormányzó párt ellenfeleit. Jellemző, hogy a botrányok, leleplezések sem rendítették meg a GERB törzsszavazóit. Bojko Boriszov korábbi miniszterelnök szemükben továbbra is az, aminek állítja magát: népfi, az elit által támadott hős, aki megtisztítaná az országot a korrupciótól és a szervezett bűnözéstől, ha hagynák... Valójában pedig a volt tűzoltó, majd rendőrtiszt, felkapott magántestőr, rendőrtábornok, államtitkár, végül fővárosi polgármester mindig része volt a mindenkori elitnek. Sőt, számos adat szerint informátora volt a titkosszolgálatoknak is. Kormánya nem hozott javulást a bolgárok életében, biztonságában, viszont erősítette a társadalom megosztottságát és intézményesítette a gyűlöletet. Szergej Sztanisev, a BSZP elnöke most megismételte: Boriszov visszahozta Bulgáriába a XIX. század politikai kultúráját.
Az elemzők első reakciói szerint a szocialisták azért nem tudtak felülkerekedni, mert az elmúlt években programjuk kimerült abban, hogy Boriszov és pártja leváltását követelték, de nem kínáltak megoldásokat a társadalomnak. Arról nem is beszélve, hogy a pártban elmaradt a belső megújulás és képtelenek voltak megszólítani a fiatalokat. Bekerült még a nemzetgyűlésbe a DPSZ párt. A Jogok és Igazságok mozgalma a török és muzulmán közösség, valamint a romák fegyelmezett pártja. A Törökországban leadott szavazatok az ő politikai erejüket bizonyítják. A szélsőségesen nacionalista, kisebbséggyűlölő Ataka (Támadás) párt megkapta a szavazatok 7,3 százalékát. (Ez a vezérelvű párt eszméiben, szervezettségében is a magyarországi Jobbikra emlékeztet.) Kiestek a parlamentből a 90-es évek rendszerváltó jobboldali pártjai és politikusai, nem jutott be több nacionalista szervezet sem. A jobboldalt a GERB morzsolta fel.
A bolgár parlamenti pártok aligha lesznek képesek hosszú távon koalíciót alkotni. A GERB-bel való szövetséget egyelőre mindhárom másik párt elutasítja – főleg Boriszovék visszaélései, a lehallgatási és szavazatvásárlási botrányok miatt. A parlamentben hosszú időre patthelyzet alakulhat ki, ami ismerve Bulgária gazdasági gondjait, rászorultságát az európai támogatásokra, komoly gondot okozhat. Főszerepet most Plevneliev államfő játszik, akit ugyan Boriszov „talált ki”, de közvetlenül választott elnökként lett önjáró, s áll ki a politikai tisztesség mellett. A szocialisták azt javasolják, alakuljon „programkormány” bizonyos, mindenki által elvállalható feladatok végrehajtására. Az elemzők ezt kétkedve fogadják: ha lesz is kormány, legfeljebb a jövő májusi EP-választásig húzza.
