Ciános aranytól a víz is tisztább?
A román állam és a kanadai Gabriel Resources által létrehozott Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vegyesvállalat 1997-ben szerzett bányászati engedélyt Verespatak térségében. Az állami részvényeket (az RM-GC 20 százalékát) eddig a Minvest Déva kezelte, a minapi kormányülésen azonban a kabinet külön cégbe szervezte.
David szerint ez egyértelmű jelzés, hogy a Victor Ponta vezette szociálliberális koalíció feladta elutasító álláspontját, és hamarosan lezárulhat az évek óta húzódó engedélyeztetési folyamat. Korábban Traian Basescu állt ki nyíltan az aranykitermelés beindítása mellett, „bolseviknak” nevezve az Alburnus Maior elnökét és mindazokat, akik szerinte demagóg érveléssel akadályozzák az ország altalajkincsei kiaknázását.
Verespatakon található a világ harmadik, Európa legnagyobb színesfémtartaléka: mintegy 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst. Az RMGC ígéretei szerint a bánya körülbelül négymilliárd euró tiszta állami bevételt és 3600 munkahelyet generálna.
Ehhez a várost övező négy hegyet szó szerint bedarálnák, a szomszédos Corna-völgyet pedig gáttal lezárnák, létrehozva egy több kilométer átmérőjű medencét, amely az arany kiválasztásához használt mintegy 250 millió tonna ciánoldatot befogadhatja. A terv ellenzői szerint az RMGC a projekt várható kedvező hatásait felnagyítja, a potenciális veszélyeket pedig elhallgatja. A bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem tanulmánya szerint a 16 éves kifutású projekt négymilliárd eurós állami bevétele rámenne a környezeti kármentésre, a hátramaradó ciántó örökös szegénységre ítélné az ott lakókat, ellehetetlenítve a turizmust. Mások úgy vélik: a virágzó városka álmának csakis az akadékoskodó környezetvédők állnak az útjában.
– Verespatakot az aranybányászat szülte, és anélkül nincs jövő sem – mondja egy nyugdíjas bányász, aki egyedül él az egyik aranyat rejtő hegy lábánál. „Három lányt neveltem fel, de mind elmentek, mert itt nincs munkahely.” Az RMGC mindent megtesz, hogy az idősekben nosztalgiát ébresszen, a fiatalokban pedig reményt. A vállalat az óváros legtöbb épületét megvásárolta. A többségében romos állapotban levő házak falára látványtervekkel ellátott „tájékoztatót” függesztettek ki: így fog kinézni az épület, ha az aranybánya beindul. A Mária Terézia korabeli üdülőket rendbe hozták, de sem horgászni, sem fürödni nem lehet. Az RMGC által fizetett őr a vállát vonogatja: majd ha a bánya beindul.
A kísérleti víztisztító állomás a település bejáratánál ugyanezzel az üzenettel fogad: ha a bánya beindul, a víz is tisztább lesz Verespatakon. Egy idős férfi mutatja a helyet, ahol pár napja még a szomszédja háza állt. Az utcában három másik ledózerolt házhelyet számolunk össze, a még talpon álló házak üresek. – Az RMGC épített egy negyedet Gyulafehérváron, oda költöztek – magyarázza. Majd felsóhajt: ha a bánya beindul, az egész település eltűnik a Föld színéről.
A világvége-hangulattal éles kontrasztban állnak a gyönyörűen felújított házak, amelyekből mindenfelé látni a városban. Némelyikben múzeum működik, másutt az RMGC által finanszírozott alapítványok tájékoztató irodái. A többi üresen áll. Senki nem tudja biztosra, mi lesz a sorsuk ezeknek az épületeknek. A legtöbbjük homlokzatára ki van függesztve a műemlék besorolást igazoló táblácska. – A papír sokat elbír – mondja a tervekről David. „Majd kérni fogják az átminősítésüket, és semmi kétségem, hogy a bányanyitás után meg is kapják. Az egész műemlékvédelmi játék csak propaganda, amivel azt próbálják sugallni, hogy az RMGC tevékenysége nem veszélyes, ellenkezőleg, jótékony hatása van.” Pontáék egy éve, ellenzékben, ugyancsak környezeti okokból ellenezték a palagáz-kitermelést, idén viszont a kormány több kutatási engedélyt kiadott az amerikai Chevronnak.
– Tudnunk kell legalább, hogy mi van a talpunk alatt – érvelt a miniszterelnök, és egyúttal további „vitatható döntéseket” helyezett kilátásba nemcsak a kőolajat és gázt, hanem „az aranyat, rezet és egyéb altalajkincseket illetően”. Verespatakon azt beszélik: júliusig eldől a bánya sorsa. David szerint ilyen híresztelések időről időre lábra kapnak, de nincs alapjuk. Tény, hogy hiába érik egymást a tájékoztató irodák, biztosat nem tud senki. Talán ha a bánya beindul, a tájékoztatás is sokkal jobb lesz...
