A Ljubljanában csütörtökön bemutatott, majd még aznap Brüsszelben, az Európai Bizottság elé terjesztett csomag mindenkinek szolgált meglepetéssel. A kétmillió lakosú jugoszláv utódállamban a többség azzal számolt, hogy a március közepén megalakult négypárti Bratusek-kormány a bérekre kivetett válságadóval igyekszik majd stabilizálni a pénzügyi szektort. Ehelyett a 43 éves kormányfő és pénzügyminisztere, Uros Cufer másik utat választott. Júliustól 20-ról 22 százalékra emelik az áfát, tizenöt állami tulajdonú vagy többségi állami tulajdonban levő céget privatizálnak, s közben egy rossz bankba csoportosítják át a bedőlt hiteleket.

– A takarékossági program lehetővé teszi, hogy Szlovénia teljesen szuverén állam maradjon – hangoztatta a Pozitív Szlovénia nevű balközép párt elnöki posztját is betöltő kormányfő. Bratusek szavai szerint a kelet-közép európai térség uniós tagállamai közül az eurót elsőként bevezető Szlovénia önállóan szeretné megoldani a problémáit. Vagyis nem kívánja igénybe venni az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – szigorú feltételekhez kötött –pénzügyi segítségét.

A júliusban életbe lépő áfaemelés, valamint az ingatlanadónak tekinthető illeték a kormányzati számítások szerint 540 millió euró többletbevételt hoz majd a konyhára. További egymilliárd eurót remélnek a nagyszabású privatizációból, e tekintetben Szlovénia eddig teljesen más utat járt be, mint más kelet-közép-európai országok. A második legnagyobb bank, az NBKM és a Telekom Slovenije távközlési cég mellett piacra dobják az Adria Airways nemzeti légitársaságot, a ljubljanai nemzetközi repülőteret és az Elan nevű sportszergyártót.

A legnagyobb gondot a bankszektor okozza. Mint a Handelsblatt emlékeztet rá, az IMF becslései szerint a bedőlt hitelek mintegy hétmilliárd euróra rúgnak, ez a bruttó hazai össztermék (GDP) ötödének felel meg. Az állami tulajdonú bankszektor már kapott egy több mint 400 millió eurós pénzügyi injekciót, ezt most egy újabb 900 millió eurós feltőkésítés követi. A költségvetés hiánya viszont továbbra is komoly fejtörést okoz: a héten ismertetett előrejelzés értelmében e mutató az idén elérheti a GDP 7,8 százalékát, eddig az Európai Bizottság 5,1 százalékból indult ki.

– Amíg nem nyúlnak a nyugdíjakhoz, addig viszonylag biztos a négypárti kormánykoalíció stabilitása, kiválásokkal nem kell számolni – mondta lapunknak Göncz László. A szlovén parlament magyar kisebbségi képviselője a legutóbbi választáson közel hét százalékot szerző Nyugdíjasok Pártjára gondolt. A szociális igazságosságot – értsd: a nyugdíjak érinthetetlenségét – hirdető párt adaptációs képességeit jól mutatja, hogy korábban a Janez Jansa vezette jobbközép, most pedig a Bratusek-féle balközép kormánykoalícióban is talált helyet magának. Az utóbbinak a kilencvenfős ljubljanai törvényhozásban negyvenkilenc képviselője van. A konkrét intézkedéseket, törvény formájában igen gyorsan kell megszavaznia a parlamentnek. A kormánykoalícióhoz csatlakozott, a törvényhozásban tíz képviselővel rendelkező szociáldemokraták eddig hallani sem akartak az állami érdekeltségű cégek – valószínűleg tömeges elbocsátásokkal járó – privatizációjáról.

Göncz emlékeztetett rá, hogy a kabinet a mostani takarékossági csomag mellett tárgyal a szakszervezetekkel a közalkalmazotti bércsökkentésről. A kiadási oldalon ugyanis legalább 500 millió eurót kellene megspórolni, s ezt a közalkalmazotti bérek két-három százalékos megvágásával képzelik el. A szakszervezetek ezt egyelőre ellenzik, ahogy az áfaemelés sincs ínyükre, szerintük ez csökkenti a fogyasztást, és fékezi a gazdasági növekedést. Ugyanebben a szellemben nyilvánultak meg a munkáltatók érdekképviseletei is – tette hozzá Göncz László.

A magyar közösséget a ljubljanai törvényhozásban képviselő író-politikus jobban örült volna, ha Bratusek a válságadó bevezetésével próbálta volna pénzügyileg stabilizálni Szlovéniát. Az elképzelések szerint sávosan vetnének ki krízisilletéket. A minimálbért keresők nem fizetnének, az alacsony keresetűek esetében 0,5, míg a legmagasabb jövedelmeknél öt százalékot tenne ki a szolidaritási levonás. Mindez csak ideiglenesen került le a napirendről. Bratusek közölte: ha a most bejelentett takarékossági intézkedések nem bizonyulnak hatásosnak, akkor jön a B terv, vagyis a válságadó.

A szlovén kormány által meghirdetett megszorítások ellen tüntetők és rendőrök összecsapása Ljubljanában. Saját erőből már nem megy