Elszámoltatás az évfordulón
Főleg gazdasági jellegű hiányosságokat emlegetett, hiszen elsősorban itt kellene eredményeket felmutatnia. A magas olaj- és gázárak fűtötte szárnyalás ugyanis a múlté, lassuló növekedésről, sőt a recesszió veszélyéről szólnak a prognózisok. Miközben az első két elnöki időszakában, 2000 és 2008 között évi 7-8 százalékkal erősödött a gazdaság, a 2013-ra szóló előrejelzést áprilisban volt kénytelen 3,6-ről 2,4 százalékra csökkenteni a gazdasági tárca. Sőt, akad olyan számítás, amely értelmében még rosszabbak a kilátások: az adatok a GDP 1,7 százalékos növekedését vetítik előre.
Bírálói egyebek közt azt vetik az államfő szemére, hogy nem tudta megfékezni a gazdaságot is visszafogó korrupciót, a fellendülés időszakát pedig nem használta fel a nyersanyagközpontú gazdaság modernizálására, a technológiai ágazatok fejlesztésére. Alekszej Makarkin, a Politikatechnológiai Központ moszkvai elemző cég vezérigazgató-helyettese ennek ellenére sem számít gyors változásokra. – Halogatják a reformokat, nem tudják eldönteni, hogy az állami tulajdonon alapuló vagy liberálisabb gazdasági modell felé mozduljanak el – mondta a Népszabadságnak a politológus, aki szerint végül a két irányzatot egyesítő megoldás születhet.
A döntést minden bizonnyal Putyin hozza meg. Megszűnt ugyanis az államfői székből a kormány élére átültetett Dmitrij Medvegyevvel alkotott hatalmi tandem és vele még a dualizmus látszata is. Putyin pozíciója tovább erősödött, és – miként első két államfői ciklusa idején – újra egyszemélyivé vált az ország irányítása. Sőt az elemzők egy része úgy látja, hogy a kormány és az egyesek szerint már-már a kommunista párt politikai bizottságára emlékeztető elnöki hivatal közötti határok is elmosódnak.
Maga Putyin már nem annyira a férfias, erőtől duzzadó, mint inkább a nyugodt, bölcs vezető benyomását igyekszik kelteni. Továbbra is főként konzervatív híveire támaszkodik, azokra, akik még ha korruptnak tartják is a hatalmat és hiányolják a hatékonyságot, nem akarnak változásokat, mert attól félnek, hogy a reformok után még rosszabb jönne –vélekedett Makarkin. Szerinte azok is Putyint erősítik, akik szívük szerint visszatérnének a Szovjetunió „gyengített változatához”, ahol van ugyan magántulajdon, de az állam uralja a gazdaságot, az ateizmus helyett pedig tiszteletben tartják a vallásosságot.
Nekik is szól az elnök több intézkedése. Például az, hogy visszaállította a Munka Hőse kitüntetést, kiállt a történelemtankönyvek egységesítése és az ugyancsak a szovjet korszakot idéző iskolai formaruha bevezetése mellett. Támogatói, akik a Levada központ közvélemény-kutató felmérése szerint még mindig a választók több mint 60 százalékát teszik ki, valószínűleg azt is elégedetten vették tudomásul, hogy – miként egy a kormánypárthoz tartozó politológus, Dmitrij Orlov fogalmazott – az elnök „erkölcsi fordulatot” hajtott végre, fő értékként a munka, a haza és a család hármasát megjelölve.
A liberális választók felé is nyitott Putyin. Újra bevezették a 2005 óta az államfő által kinevezett területi kormányzók közvetlen választását, és megkönnyítették a pártok bejegyzését. Igaz, Makarkin szerint ezek az engedmények csak a 2011 decemberében megindult kormányellenes demonstrációknak szóltak. Ám amint – tömegtámogatás híján – meggyengült a parlamenten kívüli ellenzék, puhítottak az új szabályokon, a kormányzat leghevesebb bírálóival szemben keményen felléptek. Hadjárat indult a nyugati támogatással működő civil szervezetek ellen is, amelyeket egy törvény értelmében „idegen ügynököknek” tekintenek.
Ez utóbbi téma napirendre kerül azokon a tárgyalásokon is, amelyeken az amerikai külügyminiszter mindenekelőtt a szíriai polgárháború kérdésében próbálja meg együttműködésre bírni a damaszkuszi rezsimet támogató Oroszországot. John Kerry kedden érkezett a második világháborús győzelem 68. évfordulójának megünneplésére készülő Moszkvába. Először Putyinnal találkozott, és azt hangoztatta, hogy közös érdek a szíriai polgárháború rendezése. – A cél a régió stabilitása – jelentette ki, majd hozzátette: Washington „jelentős együttműködésre” számít Észak-Korea és Irán ügyében is.
Kína tagadja a hackervádakat
Ezúttal is tagadták kínai illetékesek az amerikai vádakat. Felelőtlennek és károsnak tartotta egy pekingi katonai szakértő a Pentagon hétfői jelentését, amelyben Kínát ismét az Egyesült Államok elleni kibertámadásokkal vádolták meg – számolt be a Xinhua hírügynökség kedden. Az amerikai védelmi minisztérium által kiadott dokumentum úgy fogalmazott, hogy a washingtoni kormány számítógépeit továbbra is érik kibertámadások, „ezek közül többről feltételezhető, hogy közvetlenül a kínai kormánytól vagy a hadseregtől indul el”. A Pentagon azt állapította meg, hogy Kína kémkedéssel jut olyan csúcstechnológiához, amellyel rendkívül gyorsan tudja fejleszteni haderejét.
A jelentésben először vádolták meg Kínát, hogy be akar törni az Egyesült Államok katonai számítógépes hálózatába. A kínai kibernetikai kémkedés a számítógépes hálózatok elleni támadások fenyegetése miatt aggasztó, mert e két tevékenységhez ugyanaz a tudás kell – áll a jelentésben. A kibertámadások elsősorban kémkedési célokat szolgálnak, a netkalózok információkat akarnak szerezni a kínai hadiipar, a katonai tervezés és a kormány számára.
Mint azt az MTI pekingi tudósítója jelentette, Wang Xinjun, a kínai hadsereg hadtudományi akadémiájának kutatója azt állítja: sem a kínai kormány, sem a hadsereg nem hagyott jóvá semmilyen hackertevékenységet. – Dacára annak, hogy a kibertámadások eredetét köztudottan nem lehet kizárólag IP-címek alapján beazonosítani, a Pentagonban vannak néhányan, akik még mindig hisznek abban, hogy a virtuális behatolók Kínából érkeznek – mondta a szakértő. Hozzáfűzte, hogy ezek „feltételezésekre alapozott állítások”. Wang úgy vélte, hogy az alaptalan vádak kifejezik Washington bizalmatlanságát Kínával szemben. Megismételte, amit Peking gyakran hangoztat: valójában mindkét ország áldozata a kiberbűnözésnek, és ezek megoldása érdekében együtt kellene működniük. Mint mondta, „hamis vádaskodások” helyett a kölcsönös bizalom kialakítása lenne az elsődleges.
– Bizalom nélkül a jövőben ellenséges lépésekre kell számítani – tette hozzá.
John Kerry amerikai külügyminiszter áprilisi pekingi látogatása alkalmával bejelentették, Kína és az Egyesült Államok közös munkacsoportot hoz létre a kiberbiztonsági problémáik kezelésére. Kerry akkor azt hangsúlyozta, hogy mielőbbi lépésekre van szükség, mert a hackertámadások hatással vannak a pénzügyi szektorra, a bankokra, az élet minden területére, és minden ország érdeke, hogy megvédje polgárait, jogait és infrastruktúráját. Washington nemzetbiztonsági kockázatként kezeli e támadásokat. (Hírösszefoglalónk)
