'Ne kelljen megvárni a jogsértéseket'
− Azt hallottam valakitől, hogy maga „ésszerű fickó, akit viszont cápák vesznek körül, akik a maguk politikai céljaira akarják őt használni”.
− Az állítás első felét meg tudom erősíteni. (Nevet.) Nagyon komolyan kell venni ezt a témát, és nem csak Magyarország ügyét. Az alapszerződés második cikke azt mondja, hogy az unió alapjai az emberi méltóság tisztelete, a demokrácia, a szabadság, és az emberi jogok, köztük a kisebbségek jogainak tisztelete. Ez utóbbi egyébként magyar hozzájárulás volt a cikkhez. Ez talán a legfontosabb cikkely a szerződésben. Ha ezeket a szavakat komolyan vesszük, akkor nagyon komolyan kell vennünk a munkánkat is. Én ezt kíséreltem meg, ebből lett az öt munkadokumentum. Fontos volt, hogy az alapokat úgy fektessük le, hogy abban egyetértés van. Mert ez nem bal- vagy jobboldal kérdése, hanem az értékeké és a demokratikus kereteké. A negyedik alkotmánymódosításról szóló ötödik munkadokumentumot én írtam alá. Nagyon komolyan veszem a második cikkelyt, ahogy a tagállamokkal szembeni tiszteletet is. Az állítás második felét nem tudom megerősíteni, sosem éreztem, hogy kockáztatom a karom vagy a lábam elvesztését cápatámadás miatt.
− Ezzel együtt belekerült a magyar politika örvényébe. Az ötödik munkadokumentum miatt a magyar kormány részéről támadják is önt.
− A magyar politika nagyon polarizált. Az EP-ben együtt dolgozom a magyar képviselőkkel, ezzel a polarizáltsággal együtt kell élnem.
− Tervezi, hogy Orbán Viktorral is találkozik, mielőtt véglegesíti a jelentéstervezetet?
− Teljesen nyitott vagyok egy találkozóra Orbán úrral. Azt hozzátenném, hogy sokat dolgoztam együtt a magyar kormánnyal, többször találkoztam Győri Enikő államtitkárral és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel.
− A magyar kormány azzal érvel, hogy nincs semmilyen jogsértést bizonyító konkrét eset, ezért nem is lehet beszélni a jogállam leépüléséről.
− Az Európai Unió lényege, hogy ne kelljen megvárni a jogsértéseket. Magyarország több leckét tanított Európának, ’56-tal kapcsolatban az európai cselekvésképtelenségről, és a határok megnyitása kapcsán a szomszédos országokkal való törődésről. Tudjuk, mi történik, ha Európa nem tesz meg mindent ezeknek az értékeknek a védelmében. A szerződésben nem az szerepel, hogy ha az emberi jog sérül, akkor kell cselekednünk, hanem azt, hogy ha „egyértelmű veszélye” van az értékek megsértésének.
− Visszatérve az ötödik munkadokumentumra: ez volt az első elemzés a negyedik alkotmánymódosításról. Benyomásom szerint a hangvétele kritikusabb, mint a korábbi dokumentumoké. Mennyire érzi megalapozottnak ezt az elemzést, tekintve, hogy az Európai Bizottság vizsgálata még folyamatban van?
− A dokumentumokra a mandátumok elején ígéretet tettem, ahogy arra is, hogy tényszerűek leszünk – azok is voltunk –, a munka az együttműködésen alapul, és transzparens lesz – ilyen is volt –, hogy a magyar kormány kommentálhatja a munkadokumentumokat, és ezt meg is tette. A negyedik alkotmánymódosítás újranyitott olyan kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban azt gondoltuk, hogy korábbi együttműködésünk eredményes volt. Például tisztázást kértünk azzal kapcsolatban, hogy az Országos Bírósági Hivatal ügyeket vagy ügyek csoportját át tudja helyezni más bíróságokhoz. Tisztázást kértünk azzal kapcsolatban, hogy ez nem történhet meg, és ez most bekerült a negyedik alkotmánymódosításba. Nem értek egyet az értékelésével, hogy a munkadokumentumok hangvétele különbözik. Dicsértünk, ahol dicsérnünk kellett, és bíráltunk, ahol bírálnunk kellett. Az ötödik munkadokumentum inkább utószó, amiben elmagyarázzuk a módszertant.
− Tehát nem érzi úgy, hogy meg kellett volna várnia az Európai Bizottság elemzését?
− Mérvadó és fontos, amit a bizottság csinál, amellyel egyébként folyamatosan kapcsolatban vagyunk. Reding alelnök is közölte, hogy várják a jelentésünket, amely részét képezi a saját elemzésüknek. Mindegyik intézmény halad a maga munkájával.
− A tavalyi EP-határozat, amely ennek a jelentésnek az elkészítésére szólított fel, iránymutatást kért arról, hogy a hetes cikkelyben foglalt eljárás elinduljon-e. Azóta viszont a hetes cikk lekerült az asztalról. Ennek fényében mi a jelentősége a jelentésnek?
− Az unió értékeiről szóló második cikk a lényeges. Azt kell megvizsgálnom, hogy a magyar kormány által eszközölt változtatások rendszerszerűek-e, és általában véve távolodnak vagy közelednek-e az alapszerződésben foglalt uniós értékekhez. Hétköznapi állampolgár vagyok, és azt akarom, hogy a jogaimat megvédjék. És ha a nemzeti alkotmányom is, meg az európai jog is megvédi a jogaimat, annál jobb. Ha befejezem a mandátumomat, akkor azt szeretném, hogy legyen itt egy európai parlamenti képviselő, aki, ha bármi baj történik az én hazámban vagy bárhol máshol Európában, akkor azt komolyan veszi, legalább annyira, mint amennyire most én komolyan veszem.
− De kezelnie kell a hetes cikket a jelentésben.
− Igen. A hetes cikk nem homogén, valójában két cikkről van szó. A 7.1-es cikk, ami a parlamentre vonatkozik, nem ad jogot az EP-nek arra, hogy megvonja a szavazati jogot a tagállamtól. Ez nem is lenne helyes, én nem is támogatnám. A parlament kezdeményezhet egy eljárást, egy párbeszédet a tagállammal, s a 7.2 cikk a tanácsnak teszi lehetővé a szavazati jog megvonását, de az más kérdés.
− Nem tart attól, hogy a jelentést bizonyos értelemben fel kell vizezni az Európai Néppárt támogatásának megszerzéséért?
− Nem kell felvizezni semmit, szerintem a néppárti képviselők a demokratikus értékeket és jogállamiságot pontosan olyan komolyan veszik, mint más képviselőcsoportok tagjai. Ebben nem különböznek.
