Leáldozik a nemzetállamnak az EU-ban?
A Pro Democratia Egyesület elnöke rámutatott, hogy bár a pillanat nem tűnik a legalkalmasabbnak, brüsszeli körökben manapság sok szó esik egy új európai szerződésről. Máris biztosra vehető szerinte, hogy az új európai alapokmány gazdaságilag és politikailag sokkal koherensebb uniót céloz meg, ami további szuverenitásátadást feltételez a tagállamok részéről. – Az Európai Unió a szuverenitás új formája, és bár sokan támadják, az egyetlen alternatívája a nemzetállamnak.
A problémákat nem tudja megoldani sem Románia, sem Németország, sem Nagy-Britannia. Szükség van az EU-ra, amelynek azonban olyannak kell lennie, amilyennek az alapító atyák megálmodták: politikailag koherensnek – érvelt az Alkotmányozó Fórum koordinátora.
Néhány tagország, így Románia és Franciaország számára „pluszmunkát” jelent a szuverenitás átadása: előbb törölniük kell az alaptörvényből az alkotmány bizonyos előírásait bebetonozó rendelkezéseket. Romániában az alaptörvény 152. szakasza tiltja egyebek közt az ország nemzetállami jellegének és államformájának módosítását. Parvulescu szerint már csak emiatt is elképzelhetetlen, hogy a tervek szerint őszre elkészülő alaptörvény-módosítás az 1. szakaszra is kitérjen. Úgy véli egyébként, hogy nem feltétlenül kell két lépcsőben módosítani az alkotmányt: egy új alaptörvényre nem vonatkoznának a jelenlegi megszorításai.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy bár az 1. cikkely szerint Románia formálisan polgári, a valóságban etnikai nemzetállam. – A felmérésekben megkérdezettek nyolcvan százaléka szerint Románia csakis a románoké. Ez pedig ellenkezik a demokrácia elveivel, hiszen demokráciában minden állampolgár egyenlő – mondta a politológus.
A román politikusok alaposan rá is játszanak erre a széles körben elterjedt nézetre. Tavalyi év végén például az RMDSZ-t formálisan azért zárták ki a kormánykoalícióból, mert „megbukott a lojalitási vizsgán”, azaz a Nemzeti Liberális Párt felszólítására nem ígérte meg, hogy végérvényesen lemond a nemzetállami jelleget kimondó 1. cikkely módosításáról. (Valójában a liberálisok a saját pozíciójukat féltették.) Most ugyanennek a pártnak a képviselője arról beszélt egy tévéműsorban: nem helyénvaló, hogy a románok többsége számára a nemzet kizárólag az államalkotó többséget jelenti. – El kell ismernünk, hogy az etnikai állam idejétmúlt – mondta Renate Weber. Majd hozzátette: sajnálatos módon az alkotmány elfogadásakor szempont volt, hogy a magyarok „esetleg zsebre vágják az országot, és elfutnak vele”. Ezért van Romániának a legszigorúbb párttörvénye Európában, ezért kell 25 ezer aláírást összegyűjteni nagy kiterjedésű területről, nehogy a magyarok létrehozzanak egy erős regionális pártot. – Ezek a félelmek ma teljességgel alaptalanok – érvelt a liberális európai parlamenti képviselő.
Frunda György miniszterelnöki tanácsos szerint „a szuverenitás feladása és a nemzetállam egymást kizáró fogalmak”. Ennek ellenére nem hiszi, hogy a mai román parlament képes lenne lemondani a nemzetállami meghatározásról. – Túl erős a szimbólumértéke. Viszont elképzelhetőnek tartom a kollektív jogokról rendelkező 6. cikkely kiegészítését azzal, hogy a nemzeti közösségek államalkotó tényezők – mondta Frunda, akit pár éve román és magyar részről egyaránt támadtak a nemzet fogalmáról az Európa Tanács számára készített jelentése miatt. A volt szenátor megjegyezte: elég nehéz érvelni Romániában a nemzetállam polgári dimenziója mellett, amikor tíz magyarból kilenc a magyar nemzethez tartozónak vallja magát.
