Nincs többé nyugdíjas állás
Nem teljesen önként vállalták persze az újabb megszorításokat a képviselők, akik 168:123 arányban hagyták jóvá az intézkedéseket. Ez az ára annak, hogy Görögország megkapja az EU/IMF-mentőcsomag következő, 8,8 milliárd eurós részletét, amely nélkül a fizetéseket és a nyugdíjakat sem tudná az állam átutalni.
–Nagyon nehezen értik meg az emberek, miért van szükség erre. Megszokták már, hogy az állami szférában akkor sem esik semmi bajuk, ha rosszul teljesítenek – mondta a Népszabadságnak Cogopulosz. A görög magánszférában dolgozók viszont tisztában vannak a reform fontosságával, ők már eddig is ismerték az elbocsátás kockázatát.
Ám ez a lépés is csak tovább növeli a rekordmagasságú, 27 százalékos munkanélküliséget: ezzel támadják a szakszervezetek a kormánykoalíció voksaival elfogadott leépítési tervet. Athén belvárosában több ezren tüntettek a legújabb nadrágszíjhúzás ellen, amely – a bírálók szerint – tönkreteszi a közszférát és a jóléti államot is. A rövid távú negatív hatás (a munkanélküliség megugrása) mellett az Eliamep kutatója azonban hosszabb távon kedvező következményekre számít. – Ha a köztisztviselők rájönnek, hogy elveszíthetik az állásukat, jobban dolgoznak majd, és ez növeli a hatékonyságot – bizakodik.
Ám a megszorító politika folytatása – amelyre az athéni kormány már csak a trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) nyomása miatt is rákényszerül – önmagában nem oldja meg a görög gazdaság súlyos gondjait. A recesszió immár a hatodik évébe lépett, az állástalanok száma folyamatosan emelkedik.
– Mi biztosítja a gazdasági növekedést? Erre a kérdésre nemcsak nálunk, Görögországban, hanem egyelőre Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban is hiába keresik a választ – magyarázta lapunknak Jorgosz Kapopulosz politikai elemző. Szerinte ezt a problémát nemzeti szinten nem is lehet megoldani, legfeljebb az egész euróövezet szintjén. Erre viszont kevés esélyt lát, amíg meg nem változik Németország hozzáállása. – A németek azzal érvelnek, hogy elég véghezvinni a pénzügyi konszolidációt, azaz csökkenteni a költségvetési hiányt. A dél-európai tagállamokban viszont jól látszik, hogy ez hová vezet. A gazdaság hanyatlásához és masszív munkanélküliséghez – tette hozzá.
A növekedést ösztönző intézkedéseket hiányol Cogopulosz is. Szerinte a görög kormánynak is lenne tennivalója: például stabil, kiszámítható adórendszert kialakítani, amely garanciát adna végre a külföldi beruházóknak; ma még állandóan változnak az adószabályok. Komoly akadály a görög szakszervezetek túlzott befolyása, politikai hatalma is. Emellett a kabinetnek megnyugtató jelzéseket kellene küldenie a piacnak, hogy a strukturális reformokat igenis folytatni akarja. Lényeges például a most bejelentett elbocsátási terv, ám ezt végre is kell hajtani.
Borúlátás és belenyugvás jellemzi a görögországi közhangulatot Kapopulosz szerint. Nem csupán az egymást követő megszorítások miatt: komoly sokként érte a görögöket a ciprusi válság kirobbanása is. – Ciprus megpróbált ellenállni az európai mentőcsomagnak, csakhogy végül belebukott. Ez arra figyelmeztette az embereket, hogy az európai pénzügyi segítségnek nincs azonnali alternatívája – vélte a politikai elemző. Úgy fogalmazott: szembe lehet szállni Németországgal és az EU-intézményekkel, de másnapra a helyzet csak még rosszabb lesz.
