Tízen birkóznak Kínával
A tízek közül kilencen képviseltették magukat magas szinten (Malajziában a jövő héten választásokat tartanak), és ismét elkötelezték magukat amellett, hogy rávegyék Pekinget a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos területi vitáinak közös rendezésére. A megoldás kulcsát egy térségi magatartáskódexben látják. Kínát – amely szerint kétoldalú tárgyalásokon kell ezeket a kérdéseket rendezni – az ASEAN négy tagállamával (Brunei, Fülöp-szigetek,Malajzia, Vietnam), valamint Tajvannal helyezi szembe a tengeri határok kérdése. Különösen a Spratly- és a Paracel-szigetekről van szó, amelyek szénhidrogén-lelőhelyek, és a halászati jogok tekintetében is fontosak.
Az ASEAN 1967-ben alakult meg Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld részvételével, azóta csatlakozott Brunei, Mianmar (Burma), Kambodzsa, Laosz és Vietnam is. Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnök azt mondta a sajtónak, hogy Kambodzsa is szorgalmazta a magatartáskódex elfogadását. Ez azért jelentős, mert Kambodzsát a Pekinggel különösen feszült viszonyban lévő Fülöp-szigetek azzal vádolta korábban, hogy Kínának kedvez. – Nem jelenti ez azt, hogy megoldottuk a problémát, vagy hogy teljesen azonosak a nézeteink, de legalább az alapelvekben konszenzusra jutottunk. Arra biztatjuk Kínát, hogy minél hamarabb kezdjen tárgyalni, mert a magatartás kódexszel legalább el lehet kerülni a szerencsétlen eseteket, a nem szándékos tengeri összecsapásokat, amelyek eszkalációhoz, feszültséghez, talán még rosszabbhoz is vezetnek – hangoztatta Lee. A 80-as években több mint hetven vietnami tengerész vesztette életét összecsapásokban a Dél-kínai-tengeren.
Az ASEAN vezetői csütörtökön megerősítették, hogy teljes mértékben támogatják a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítését is. A hatoldalú tárgyalások mihamarabbi újraindítását szorgalmazták – jelentette a Kínai Nemzetközi Rádió.
Az ASEAN, e 600 millió főt tömörítő országcsoport nem is annyira távlati tervei között szerepel, hogy közös piacot hozzon létre. Az ASEAN Gazdasági Közösség megalakítását 2015 végéig tervezik. Sőt szerepel az elképzelések között egy gigantikus, a többi közt Kína és India részvételével 3,5 milliárd főt, az emberiség felét tömörítő ázsiai–csendes-óceáni szabad kereskedelmi övezet, a RCEP kialakítása is. Ez a térség 23 ezer milliárd dollárt termel meg, a globális GDP harmadát. Mint elemzésében a Le Figaro rámutatott, az övezet az amerikai kezdeményezésre indított Transz-csendes-óceáni Partnerség (TPP) konkurense lenne. A két országcsoport között átfedés is van (Japán, Szingapúr, Vietnam), a legnagyobb különbség, hogy a TPP nélkülözi Kínát, a világ Japánt is leköröző, második legnagyobb gazdaságát.
Miközben az ASEAN politikailag „fúj” Pekingre, Délkelet-Ázsia gazdasága ezer szállal kapcsolódik a kínaihoz. Kína a legnagyobb kereskedelmi partnerük, az áruforgalom 400 milliárd dollárt tett ki tavaly. A Nemzetközi Valutaalap az ázsiai átlaghoz (5,75 százalék) képest valamivel magasabb, hatszázalékos GDP-növekedést jelez előre az ASEAN-ra az idei évre, de a bővülési potenciál nagyban függ attól, hogyan alakul a kínai gazdaság. Márpedig ott 2015-re hat százalék alatti növekedést is elképzelhetőnek tartanak. Az ASEAN-on belül a 2013-as prognózis Laoszra, Kambodzsára, Indonéziára, a Fülöp-szigetekre, valamint a soros elnökséget jövőre ellátó Mianmarra jelez előre ennél magasabbat.
