Mikor megtévesztő a Made in Israel címke?
„Melegen üdvözöljük, hogy a többi EU-biztossal együtt uniós szintű iránymutatást kíván kidolgozni a telepesek termékeinek címkézéséről” – írja a hírügynökségeknek kiszivárogtatott levélben a tizenhárom külügyminiszter (belga, brit, dán, finn, francia, holland, ír, luxemburgi, máltai, osztrák, portugál, spanyol, szlovén). A címzett Catherine Ashton, az unió külügyi főképviselője (az Európai Bizottság tagja), akit arra emlékeztetnek a politikusok: csak a pontos címkézéssel lehet elkerülni, hogy a fogyasztókat téves információkkal félrevezessék.
A téves tájékoztatás ez esetben ennyi: Made in Israel. A levél aláírói azzal érvelnek, hogy ha az EU rendszeresen tiltakozik a telepépítések ellen a megszállt területeken, akkor az ott készült árukon (például élelmiszereken és kozmetikai cikkeken) is fel kell tüntetni a származási helyet. S bár ez még nem egyenlő a bojkottal, a vásárlók informálásának szándéka mögött kimondatlanul ez húzódik meg.
A hivatalos tiltakozás nem sokat váratott magára. – Az egész címkézési kezdeményezés alapvetően diszkriminatív, mivel egyetlen ország és térség ellen irányul – nyilatkozott az AFP hírügynökségnek Yigal Palmor izraeli külügyminisztériumi szóvivő. Azt kifogásolta, hogy más vitatott hovatartozású, akár európai régiókkal nem ilyen szigorú az unió (ez utóbbi nyilvánvaló célzás a nemzetközileg el nem ismert, katonailag megszállt Észak-ciprusi Török Köztársaságra). A tét nem csak politikai: az izraeli telepesek évente 230 millió eurónyi terméket exportálnak az EU-ba, ami nagyjából tizenötszöröse a palesztinok által elért 15 millió eurós forgalomnak.
Ma még szemfülesnek kell lenni a pontos gyártási hely megállapításához. A Der Spiegel című német hetilap egy Németországban kapható, izraeli borként felcímkézett italt hoz fel példaként. Az üvegen szerepel ugyan az 12900 Katzrin, Izrael cím, de a legtöbb vevő valószínűleg nem tudja, hogy Katzrin izraeli telep a Golán-fennsíkon. Ezt a területet Szíriától foglalta el Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban.
Krémeket és tusfürdőket készít holt-tengeri ásványok felhasználásával egy másik izraeli cég. A csomagoláson ennyi szerepel: Holt-tengeri Laboratórium, Izrael. Azt már nem tüntetik fel, hogy a szépségápolási cikkeket valójában a tenger nyugati partján, a megszállt Ciszjordániában állítja elő a vállalat.
Semmit sem bíznak a véletlenre az európai külügyminiszterek, a Catherine Ashtonhoz intézett levélben azt is meglebegtetik, hogy továbbítják az illetékes hatóságoknak a külügyi főképviselő korábbi feljegyzését. Ebben Ashton (még februárban) arra kérte a tagállamokat, hogy Izrael esetében is teljes mértékben tartsák be az uniós címkézési jogszabályokat.
Érdekes változás Hollandia csatlakozása a tizenhármas országcsoporthoz. A hollandokat korábban Izrael szövetségeseként tartották számon Brüsszelben – idézi fel az EUobserver hírportál –, de a tavaly őszi választások után létrejött kormánykoalíció külügyminisztere, Frans Timmermans már jóval kritikusabb a zsidó állammal szemben.
