– Van igazság abban, amit a tárcavezető mondott, de azért nem lehet mindent az európai válságra fogni – válaszolta kérdésünkre Németh Gabriella. A Magyar Közösség Pártjának (MKP) szociális ügyekkel foglalkozó alelnöke szerint a magyarlakta déli régiókban az országoshoz képest is súlyosabb a helyzet. Nem is olyan régen jórészt mezőgazdaságból, háztájiból és a feldolgozóiparból élt itt a lakosság, amelynek döntő többsége az agrárium lepusztulásával elveszítette a megélhetését. Ficóék azonban adókedvezményekkel csak a külföldi multikat segítik, mert ők azzal zsarolják a kormányt, hogy odébbállnak – érvelt a szakpolitikus.

A szlovák kormányfő személyesen győzte meg Pittsburghben a U.S.Steel vezetőit, hogy ne adják el a kassai vasművet. Sikerrel járt Hannoverben is, ahol adókedvezmények fejében elérte, hogy a Continental cég 250 millió eurós beruházással bővítse a termelését, s hatszáz új munkahelyet teremtsen. – A miniszterelnök nem volt ilyen aktív, amikor a háromezer alkalmazottat foglalkoztató párkányi papírgyár került vészhelyzetbe. Haldoklik a több mint százesztendős hagyományokkal rendelkező révkomáromi hajógyár is. Robert Fico újabban Északkelet-Szlovákiában ígér állami támogatást új munkahelyek teremtésére, de a déli régiókat mostohagyereknek tartja – nyilatkozta Farkas Iván, az MKP gazdasági szakértője. Hasonló véleményen van Érsek Árpád, volt közlekedésügyi államtitkár is. – Dél-Szlovákia infrastruktúrájának helyzete katasztrofális, a Fico-kabinet késlelteti a déli gyorsforgalmi út megépítését, fogalmam sincs, mikor adják át az újabb Ipoly-hidakat, amelyek közül egyelőre csak kettő üzemel – sorolta a tényeket a Most-Híd jelenlegi parlamenti képviselője.

Lelkes Gábor, a Fórum Kisebbségtudományi Intézet vidékfejlesztési szakembere szerint Szlovákiában még tovább nyílik a jövedelmi olló. – Pozsony megye az Eurostat adatai szerint az EU nyolcadik leggazdagabb régiója, az egy lakosra jutó GDP az uniós átlag 167 százalékára emelkedett. Akad még néhány, a szlovákiai átlagos életszínvonalat meghaladó térség, máshol viszont tart a hanyatlás. Dunaszerdahelyen és környékén például több nyugati cég leányvállalata zárt be, csak emiatt ezerötszázzal nőtt a munkanélküliek száma.

Az jár jól, aki saját kezébe veszi a sorsát. Szomolay Tibor építészmérnök galántai. Hét éve Rimaszombatba nősült, ahol nem talált munkát, így erdei gombák feldolgozásába fogott. Ma a Flashco Kft. tulajdonosaként évente száz tonna gombát értékesít, frissen vagy szárítva, legújabban mélyhűtve is. – A válságot mi úgy éreztük meg, hogy a bank vonakodott hitelt adni gépeink korszerűsítéséhez, az olasz megrendelőink pedig vagy késve fizettek, vagy csődbe jutottak. Szerencsénkre az osztrákok úriemberek, tehetősek is, s újabban a Lufthansa is megrendelőnk lett. Így legalább ezer gömöri és kelet-szlovákiai munkanélküli jut némi pénzhez a nyáron és ősszel – mondja.

Balog Tibor szútori polgármester viszont borúlátó. – Nálunk akkora a nyomor, hogy a környéken már több kocsma is bezárt. A falu lakosainak kilencvenhét százaléka munkanélküli, állásom csak nekem akad és a takarítónőnek. Ötven személyt napi három euróért közmunkára alkalmaztunk, de már ez a pénzünk is elfogyott. Kollégája, Illés László, a Latorca-parti Boly első embere is szomorú: – A fiatalok Kassán vagy külföldön találnak munkát, ahonnan aligha térnek haza. Gyurgyik László szociológus hozzáteszi, a déli régiók leszakadása miatti elvándorlás és asszimiláció az egyik fő oka annak, hogy tíz év alatt 62 ezerrel csökkent a szlovákiai magyarság lélekszáma.

Ha nincs híd...