Nem véletlenül hivatkozik a Görögország és Törökország közötti határszakaszra az Európai Határőrizeti Ügynökség (Frontex) jelentése – a bevándorlók egyharmada itt „szökik át” az unió területére (főként afgánok, szírek és pakisztániak). A csökkenés radikális: tavaly augusztusban még heti kétezer tiltott határátlépést észleltek, októberben már csak heti tízet. Az odairányított rendőri erősítés mellett elrettentette az illegális migránsokat a két és fél méter magas, dupla soros kerítés is, a tetején szögesdróttal és kamerákkal. Ezt a török határ legvédtelenebb, tizenegy kilométeres szakaszán húzták fel (ahol az Evrosz határfolyó átkanyarodik Törökországba), emberi jogi szervezetek, sőt az Európai Bizottság rosszallását is kiváltva.

Most először esett évi százezer alá az egész EU-ban nyilvántartott illegális határátlépések száma. Ám a 2012-ben mért 73 ezernek csupán az egyik oka, hogy a görög hatóságok –nem kevés uniós noszogatásra – végre összekapták magukat. A másik ok az „arab tavasz” lendületének a megtörése. 2011-ben még rengetegen menekültek Tunéziából és Líbiából az EU-tagállamokba, de a hirtelen növekedés később alábbhagyott.

Igaz, nem mindenhol sikerült csökkenést felmutatni. A Görögországba bejutó bevándorlók közül sokan próbálnak továbbutazni az Európai Unió nyugati felébe, és ehhez a nyugat-balkáni, szárazföldi útvonalakat használják: itt például nem apadt a migránsok száma. S noha visszaesést tapasztaltak (2011 és 2012 között) a Földközi-tenger nyugati részén, Észak-Afrika és Spanyolország között, errefelé még mindig jóval többen igyekeztek átszökni Európába, mint a korábbi években.

Szomorú újdonság, hogy az illegálisan érkezők között megugrott a – polgárháború elől menekülő – szíriaiak száma; a többségük menedékjogot kér az EU-ban. A nemzetiség szerinti rangsorban ennek ellenére az afgánok állnak az első helyen. Összesítette a Frontex nemcsak a határátlépők, hanem az unió területén illegálisan tartózkodók (és lebukók) számát is: e téren az afgánok és a marokkóiak vezetnek.

Ázsiaiakra támad az Arany Hajnal

Görögországnak jogában áll betiltani a szélsőjobboldali Arany Hajnal pártot – közölte Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa. Az AP hírügynökségnek adott interjúban a minap arról beszélt: Görögországnak keményebb intézkedéseket kellene hoznia annak érdekében, hogy visszaszorítsa a rasszista indíttatású erőszakcselekményeket. Úgy fogalmazott, hogy „komolyan aggasztja” a bevándorlók ellen irányuló gyűlölködő támadások elszaporodása. Muiznieks jelentése „erőszakos, neonáci politikai pártként” utal az Arany Hajnalra, amelyet a Görögországra is kötelező érvényű nemzetközi emberi jogi egyezmények értelmében kellene elszigetelni.

Az Arany Hajnal 18 képviselővel van jelen a 300 tagú athéni törvényhozásban. Az utóbbi hónapokban Görögország-szerte több száz támadást követtek el dél-ázsiai bevándorlók ellen, de a szélsőjobboldali párt következetesen tagadja, hogy köze lenne az esetekhez. Tavaly az Arany Hajnal „Szabadítsuk meg az országot ettől a bűztől!” szlogennel folytatott kampányt az illegális bevándorlás ellen. (MTI)

Afgán menekült éhségsztrájkol Berlinben