Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok az 1918. december elsején elfogadott határozatban mondták ki –önrendelkezési jogukra hivatkozva –az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesülését. Kimondták továbbá, hogy az egyesülés nyomán létrejövő román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját soraikból választott képviselőik által.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke üdvözölte a javaslatot. Vasárnapi dévai sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor megemlítette, hogy a Gyulafehérvári nyilatkozat többek közt autonómiát ígér az erdélyi nemzeti kisebbségeknek, a kor szellemében, korabeli megfogalmazásokkal. A német kisebbség képviselője ezt teljesen másként látja. – A Gyulafehérvári nyilatkozat az én értelmezésemben mindössze annyit mond ki, hogy a nemzetiségek az oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön gyakorolják, saját képviselők által, illetve a számarányuknak megfelelően részt vesznek az ország irányításában. Romániában ez ma is így van – szögezte le a német képviselő.

– Fontosnak tartom, hogy az alkotmányban megjelenjenek azok az értékek, amelyek a modern Románia létrejöttét megalapozták – magyarázta javaslata lényegét a német képviselő. Kérdésünkre, hogy van-e valami, amire a Gyulafehérvári nyilatkozat szellemében közössége nevében igényt tartana, azt válaszolta: „nem akarunk többletjogokat”. Majd ismételt kérdésünkre hozzátette: „Ha úgy tetszik, szimbolikus gesztusként szeretnénk az alkotmányba belefoglalni a Gyulafehérvári nyilatkozatot. Illetve azért is, mert így természetes, hiszen jelezni kell valahogyan, miért éppen december elsején van az ország nemzeti ünnepe”.

Gant kitért arra is, hogy a 2011 elején életbe lépett oktatási törvény „kiterjedt jogokat” biztosít a nemzeti közösségeknek, beleértve az anyanyelvű iskolák vezetőinek a kinevezését is. –Ha nagyon ragaszkodik hozzá, nevezhetjük ezt kulturális autonómiának is, de én egyszerűen csak objektív valóságnak hívom – tette hozzá.

Az RMDSZ évek óta szorgalmazza a kulturális autonómiát is magába foglaló kisebbségi törvény elfogadását. Ezzel kapcsolatban Gant kifejtette: teljesen elégedett lenne a törvény elfogadásával a kulturális autonómiára vonatkozó, ötödik fejezet nélkül. Szerinte az említett fejezetet egyedül az RMDSZ szorgalmazza, majd kérdésünkre hozzátette: nem ellenzi a kulturális autonómiát, de ha választani kell aközött, hogy legyen kisebbségi törvény kulturális autonómia nélkül, vagy ne legyen egyáltalán, az előbbit választaná. Szerinte az RMDSZ által szorgalmazott „adminisztratív jogokat” el lehet majd fogadni egy rendes törvényben, nem kell feltétlenül ragaszkodni ahhoz, hogy azok is részei legyenek a kétharmados többséget igénylő kerettörvénynek.