Az alku célja az EU-tagság

Majd hétfőn levélben értesítjük az Európai Uniót, hogy elfogadjuk-e az egyezséget vagy nem – ígérte Ivica Dacsics szerb miniszterelnök a „történelminek” nevezett koszovói–szerb megállapodásról, melyet pénteken, az utolsó pillanatban szignóztak (még nem írták alá) a két fél kormányfői Brüsszelben.

A szerb kormány a B92 hírportál értesülései szerint ma dönt az egyezség elfogadásáról, azonban azt később a parlamentnek is megküldi jóváhagyásra. A koszovói ellenzék nem támogatja az egyezséget, de úgy tűnik, Pristina ezzel együtt bele fog menni az alkuba. A koszovói szerb kisebbség – akiknek Észak-Koszovóban, pontosabban Észak-Mitrovicában lévő, a koszovói hatóságokkal párhuzamosan létező intézményeinek átalakítása volt a tárgyalások legkritikusabb pontja – egyelőre népszavazást akar.

Az egyezség megnyithatja az utat Szerbiának az EU-csatlakozáshoz (egyelőre a tárgyalások megkezdéséhez nem kaptak dátumot), és a 2008-ban függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Koszovó is normalizálhatja viszonyait, illetve egy jövőbeli stabilizációs és társulási egyezménnyel hivatalos formába öntheti kapcsolatait az EU-val.

Az uniós külügyminiszterek ma ülnek össze Luxemburgban, és elvileg dönthetnek arról, hogy Szerbia dátumot kapjon, amit aztán még júniusban megerősítenek az uniós állam- és kormányfők. Nagy a tét: Horvátország július elsején csatlakozik az EU-hoz, ami Belgrádnak fájó emlékeztető lesz arról, mennyire el vannak maradva az európai integrációban. Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője múlt héten – szerb kérésre – hívta ismét, egy utolsó körre Brüsszelbe a feleket.

A hét közepének 12-14 órás tárgyalásaihoz képest pénteken gyorsan, négy óra alatt befejezték az alkudozást, igaz, már csak egyetlen pontról vitatkoztak a 15 pontos rövid egyezményben. Ez pedig az a 14. pont volt, mely szerint a felek nem akadályozhatják egymás integrációját az EU-ba. Eredetileg a koszovóiak szerették volna, ha több nemzetközi intézmény, például az ENSZ is bekerül a szövegbe, hiszen ott Szerbia – moszkvai segítséggel – simán blokkolja a koszovói csatlakozást. Szerbiában ugyanakkor ezt a kompromisszumot Tomiszlav Nikolics elnök egyik tanácsadója máris úgy értelmezte: ez biztosítja, hogy Koszovó a jövőben sem kaphat tagságot az ENSZ-ben.

Hashim Thaci koszovói miniszterelnök viszont egyenesen Koszovó nemzetközi státusának, területi integritásának és szuverenitásának elismeréseként értékelte az egyezséget. A megállapodás – ha tényleg létrejön – valóban történelmi. Az Észak-Koszovóban élő körülbelül 50 ezer szerb és intézményeik problémája veszélyes gyutacsként maradt ott a szerb–koszovói konfliktusból. Az egyezmény szerint az északi terület jogilag Koszovó része lesz, de autonómiát élveznek az egészségügy, az oktatás, a gazdasági fejlesztés területén. A rendőrséget elvileg beolvasztják a koszovói szervezetbe, de négy szerb önkormányzatnak szerb rendőrparancsnoka lesz. A bíróságok is beolvadnak a központi szervezetbe, amelynek lesz külön az észak-mitrovicai ügyekkel foglalkozó ága. Az önkormányzati választásokat koszovói törvények szerint az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) részvételével szervezik.

Most az EU részéről a tagállamoknál pattog a labda, Brüsszel elvégezte a feladatát. Németország volt eddig az egyik leginkább szkeptikus a szerb csatlakozással kapcsolatban, s Berlint valószínűleg a szeptemberi német választások is óvatosabbá teszik. Ráadásul a megállapodás több, elszakadást követelő területekkel bíró uniós országban (Belgium, Spanyolország) kérdéseket vetett fel, tekintve hogy erős autonómiát biztosít a szerbeknek, ami precedenst jelenthet. Kérdés az is, mennyire győzi meg az egyezmény az öt uniós országot (Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország, Szlovákia), melyek eddig nem ismerték el Koszovót független államnak.

A koszovói szerbek nemet mondanak

Milan Ivanovics, az észak-koszovói Szerb Nemzeti Tanács elnöke vasárnap kijelentette, a szerbeknek nincs esélyük a túlélésre Koszovóban, ha megvalósul az április 19-én Brüsszelben elfogadott megállapodás. Szerinte a megállapodás egyetlen pontja sem garantálja a szerbek biztonságát. „Alkalmazásával kikerülünk a Szerb Köztársaság alkotmányos és jogi rendszeréből, és egy olyan állapot vár ránk, mely megsemmisítésünket, asszimilációnkat, kivándorlásunkat jelenti, vagy etnikai tisztogatást a régióban” – mondta a Beta hírügynökség jelentése szerint. (Vajdaság Ma)

A szerbekkel folytatott tárgyalások ellen tüntetnek koszovói albánok az etnikai megosztottságtól lebénult Mitrovicában
People have coffee at a cafe overlooking a protest march organized by the opposition movement Vetevendosje (Self-Determination) in Mitrovica March 30, 2013. Thousands of people marched in the streets of the divided town on Saturday to protest against talks between Kosovo and Serbia, which will take place in Brussels on April 2. REUTERS/Hazir Reka (KOSOVO - Tags: POLITICS CIVIL UNREST)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.