Románia: Rendszámbiznisszel kerülték meg a regisztrációs adót
A rendszámbiznisz azután virágzott fel Romániában, hogy 2007-ben az akkori kormány a külföldről behozott autókra regisztrációs adót vezetett be. A lépést azzal indokolták, hogy szeretnék elkerülni: a vámunióba belépve az ország Európa autótemetőjévé váljék. A külföldről származó használt autókat sújtó adó azóta többször módosult. Legutóbb, január végén a kormány kiterjesztette az illetéket a 2007 előtt forgalomba helyezett autókra is. Így viszont már a belföldi piacon vásárolt használt autókat is megéri Bulgáriában regisztrálni, ahol az eljárás a romániai költségek töredékébe kerül.
– Kilenc különböző hivatalba kellett volna bekopognom, előjegyzést kérnem, sorban állnom. Ezzel szemben Bulgáriában minden lezajlott egy nap alatt, amiből az ügyintézés körülbelül négy órát tett ki. És akkor az árkülönbségről még nem is beszéltem – sorolja az előnyöket Dorin, aki márciusban helyezte forgalomba Németországból behozott autóját.
A rendőrség becslései szerint mintegy százezer román állampolgár közlekedik bolgár rendszámmal, ami az ország autóparkjának körülbelül két százaléka. Bukarest két éve kezdett komolyan foglalkozni a jelenséggel, amikor azt tapasztalta, hogy évről évre megsokszorozódik a külföldön bejegyzett autókkal elkövetett törvénysértések száma. Egy gyorshajtót román rendszámmal könnyen beazonosítanak, ugyanez bolgár rendszámú autó esetén gyakorlatilag lehetetlen. A helyzet bonyolódik, ha a szabálytalankodásból baleset lesz.
– Ha egy bolgár rendszámú autó balesetet okoz Romániában, a kárrendező csak nagy késéssel tudja behajtani a kifizetett kártérítést, sőt olyan is előfordul, hogy a bolgár biztosító egyáltalán nem fizet – mondta lapunknak Bíró Albin, a román biztosítási felügyelet tagja.
Idővel a bolgárok is rájöttek: a rendszámbiznisz nekik sem jó. Borislav Bogoev, a szófiai pénzügyi felügyelet alelnöke utalt rá, hogy Bulgáriában nem véletlenül olcsóbb a kötelező biztosítás – a kártérítések átlagértéke is kisebb. Ha egy bolgár rendszámú autó Romániában okoz balesetet, az többe kerül a bolgár biztosítónak. Bogoev becslése szerint ily módon évente mintegy 30 millió euró többletkiadás terheli a bolgár társaságokat.
A bolgár hatóságok nem jogi korlátozással, hanem az adóellenőrzések szigorításával lépnek fel a rendszámbiznisz ellen. A szófiai Monitor című lap szerint elkobozhatják mintegy 35 ezer román autóját, mihelyt a tulajdonosaik először belépnek az ország területére. Olyan gépjárművekről van szó, amelyeket szegény, főleg roma nemzetiségű bolgár állampolgárok nevére írattak be a románok.
Dorin például lízingszerződés alapján évi 50 eurót fizet egy cégnek a kötelező biztosításért és a járműadó befizetésért. (Ezek együttesen körülbelül 200 euróba kerülnek.) A legtöbb román azonban nem bízza cégre az ügyintézést: ad 25-50 eurót egy bolgárnak a forgalomba helyezésért. Ebben az esetben a tulajdonosból meghatalmazott felhasználó, az ügyintézőből tulajdonos lesz. Vannak, akik több száz autót helyeztek így forgalomba. A bolgár adóhatóság rájött, hogy egy rusei munkanélküli, aki „csak” száz autót jegyeztetett be, elvileg legalább 250 ezer eurót költött, következésképp rejtett jövedelme van, amire személyi jövedelemadót kell fizetnie. A román sajtó szerint máris több ezer bolgár rendszámú autó gurul Romániában úgy, hogy a bolgár nyilvántartásból törölték.
