A miniszterelnök a kormányülés előtt közölte: a tervezetet felelősségvállalással terjesztik a parlament elé. Ez azt jelenti, hogy a törvényhozás vita nélkül fogadja el a jogszabályt. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be, ám a hetvenszázalékos többségre támaszkodó kormány nem tart a bukástól.

A tervezet általános elvként fogalmazza meg a természetbeni visszaszolgáltatást. Ahol ez nem lehetséges, az állam pénzbeli kárpótlást fizet. Az iskoláknak, kórházaknak és kultúrintézményeknek otthont adó ingatlanokat újabb húsz év elteltével vehetik át ténylegesen az egykori tulajdonosok. Ez főleg a történelmi egyházakat érinti hátrányosan.

– Gyakorlatiasan állunk hozzá, de a húsz évet nagyon soknak tartjuk. Annak idején 24 óra leforgása alatt vették el az ingatlanjainkat – jegyezte meg a Népszabadságnak a király-hágó-melléki református egyházkerület püspöke. Csűry István elmondta: a reformátusok elküldték észrevételeiket a kormánynak. A közintézmények használatbavételére vonatkozó moratórium mellett a bonyolult kárpótlási rendszert kifogásolják. Komáromi Attila, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye jogtanácsosi irodájának a vezetője szerint az is baj, hogy közjegyzők állapítják meg a természetben vissza nem adható ingatlanok értékét. Becslése szerint az érsekség államosított ingatlanjainak körülbelül a negyede sorolható ide. Komáromi pozitívnak nevezte, hogy az új törvény szerint a helyi és megyei szerveknek 2016. január 1-jéig válaszolniuk kell a beérkező kérvényekre. Utalt a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárra, amelynek ügyében eddig azért volt képtelen bármit lépni az egyház, mert az állam ugyan nem fogadta el, de nem is utasította vissza a rá vonatkozó restitúciós kérelmet.

A romániai magyarságot a parlamentben képviselő ellenzéki RMDSZ még reméli, hogy a kormány figyelembe veszi a szövetség javaslatait. – A törvényhozók a felelősségvállalás során is javasolhatnak módosításokat, igaz, a kormány jóindulatától függ, hogy elfogadja-e ezeket – magyarázta lapunknak Markó Attila képviselő. Az RMDSZ visszaszolgáltatási témafelelőse szerint az érdekvédelmi szövetség utoljára kedden egyeztetett a kormánnyal, és főként a húszéves visszaszolgáltatási moratórium lerövidítése mellett érvelt. Szerinte öt év bőven elég, hogy az önkormányzatok megoldják a költöztetést.

Lucian Muresan görög katolikus bíboros, a katolikus püspökkari konferencia elnöke tegnap nyílt levélben kérte a kormányt, halassza el április végéig a törvény elfogadását, hogy az egyház is küldhessen módosító indítványokat. Ponta azt válaszolta: a halasztás kizárt, de a parlamenti eljárás során még figyelembe vehetik az egyházak egyes jogait.

Az egykori tulajdonosok egyesületei szerint a jogszabály hátrányosan megkülönbözteti a visszaszolgáltatásra várókat az ingatlanjaikat már visszanyertekkel szemben, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. A miniszterelnök erre azt mondta: egyeztettek az Emberi Jogok Európai Bíróságával, így nem valószínű, hogy a törvény elfogadása után újabb perek indulnak Strasbourgban a román állam ellen.