Zsebeket kifordítani!
A párizsi Libération a hét elején maga került a támadások kereszttüzébe, miután hétfői címlapján („A rémálom folytatódik”) egyszerű híresztelés alapján hozta összefüggésbe egy külföldi számlával Laurent Fabius külügyminisztert, volt miniszterelnököt.
Aligha kétséges, hogy a népszerűtlen államfő, Francois Hollande, aki már így is rogyadozik az elmúlt hetek számlákkal-offshore cégekkel kapcsolatos botrányai súlya alatt, nem könnyen viselne el egy újabbat. Az időközben lemondásra kényszerült költségvetési miniszter, Jérome Cahuzac ügye belpolitikai lavinát indított el mindkét nagy politikai táborban, a balközépnél és a jobbközép soraiban is. Ezt csak tetézte a nemzetközi együttműködésben a múlt héten nyilvánosságra hozott OffshoreLeaks-lista, amelyből kiderült: Hollande 2012-es elnökválasztási kampányának kincstárnoka kajmán-szigeteki vállalkozásokban érdekelt. Aligha szorul részletezésre, mit jelentene ezek után, ha a szocialisták egyik nagy öregje, Fabius is beállna a sorba... A baloldal a korrupciós ügyekkel (is) övezett Sarkozy-érában egyfajta „tiszta kormány” jelszavával kampányolt. Cahuzac utóda, Bernard Cazeneuve mindenesetre kedden a nemzetgyűlésben felszólította a francia sajtót, hogy adja át az igazságszolgáltatásnak az Offshore-Leaks adatbázisát. (Az ICIJ nemzetközi oknyomozó konzorcium fő francia partnere a párizsi LeMonde, míg a Cahuzac-ügyre egy fizetős tényfeltáró portál, a Mediapart derített fényt.)
Cahuzacnak eközben lehet, hogy vége, de ügyének nincs. Azt követően, hogy világossá vált: a hajbeültető plasztikai sebészből büdzséfelelőssé avanzsált, most pedig adócsalással és pénzmosással megvádolt politikusnak igencsak vastag a bőr a képén, hiszen jelezte, visszatérne a nemzetgyűlésbe. A francia szocialisták erre tegnap sietve döntöttek, és kizárták a pártból. A svájci sajtó azonban továbbvitte a sztorit. A TSR francia nyelvű televízió forrásai szerint nem is az eddig ismert 600 ezer, hanem egyenesen 15 millió euró lehetett Cahuzac titokban tartott svájci számláján. A helvét ország második számú lapja, a Tages-Anzeiger eközben azt állítja, a francia miniszter hamis bevallást adhatott le a Julius Baer banknak. A La Croix című lap és a TSR egy-egy oknyomozó újságírója pedig egyaránt úgy véli, nem csupán 600 ezer euró körüli összeget menekítenek Svájcból Szingapúrba (mint tette állítólag Cahuzac), hanem bőven milliókról lehetett ott szó...
A francia szocialisták azon vannak, hogy gyorsan rendet vágjanak soraikban. Jean-Marc Ayrault miniszterelnök kormánya minden tagjától megkövetelte, hogy április 15-éig „fordítsák ki a zsebeiket”, azaz valljanak színt minden vagyonukról. Arnaud Montebourg például, a média használatában korábban is ügyesnek bizonyult miniszter, a baloldal egyik fenegyereke tételesen felsorolt mindent a Le Monde-nak adott interjújában. „Két lakás, egy ház és sok adósság”, ez a summázata a listának, amelyben még egy sok ezer eurót érő Charles Eames-fotelkülönlegesség is szerepel. Sokakat foglalkoztat a kérdés: hogyan ellenőrizhették az adóbevallásokat, világíthatták át a minisztereket eddig Franciaországban? Pierre Moscovici, a Cahuzacot is felügyelt gazdasági csúcsminiszter azt állítja, a büdzséfelelős beosztott számtalan alkalommal hazudott neki az ügyben.
Rablókból lettek hirtelen a pandúrok, mutatott rá Christian Jacob, a Sarkozy-féle jobbközép UMP frakcióvezetője, Ayrault-ra és a pártfegyelem betartatásában jeleskedő Harlem Désir szocialista főtitkárra mutogatva. Nem minden alap nélkül. A miniszterelnököt 1997-ben hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint 30 ezer frank (mai áron 4600 euró) pénzbüntetésre ítélték hivatali hatalommal való visszaélésért. (A politikus Nantes polgármestere volt, és a helyi lapnak kedvezett.) Désirnek pedig egy évre rá másfél évet varrtak a nyakába fiktív jövedelem felvételéért, ugyancsak felfüggesztve. De a szocialisták soraiban is vannak olyanok, akiknek nem tetszik, ahogyan a PS kezeli a kínos ügyeket. Gaëtan Gorce szenátor például a „pártvezetés oligarchizálódásáról” beszél, amelynek során az ideológiai megosztottság helyét az érdekcsoportok harca veszi át, a puszta hatalom megtartásának céljával.
Az amúgy is végletesen megosztott UMP-t is terhelik ezek az ügyek, noha ezúttal nem ők a fő érintettek. A vitatott pártelnökválasztás két főszereplője közül Francois Fillon volt miniszterelnök a tévében részletezte vagyonát. Ellenfele, a politikailag radikálisabb Jean-Francois Copé viszont nem akar bemenni ebbe az utcába. – Majd megteszem, ha törvény írja elő! – mondta kedden, a demagógia elharapódzásától tartva. Idővel rákényszerülhet, ugyanis Hollande múlt heti, a francia közélet megtisztítását ígérő tévébeszéde nyomán törvényjavaslat készül az „üvegzsebekre”.
