Észak-Korea gyakorlatilag minden napra időzít újabb bejelentést, amivel növeli a feszültséget, válaszul a februári föld alatti nukleáris kísérletét követő ENSZ-szankciókra, illetve a március eleje óta tartó közös amerikai–dél-koreai hadgyakorlatra. Phenjan már korábban elvágta mind a három forró drótot Dél felé, felmondta a koreai háborút épp hat évtizede lezáró tűzszüneti megállapodást, és nukleáris csapással fenyegette meg az Egyesült Államokat és Dél-Koreát. Hétfőn Kim Jang Gon, a Munkáspárt központi bizottságának dél-koreai ügyekért felelős titkára közölte, hogy ki fogják vonni a munkásokat a Dél-Koreával közösen fenntartott, a demarkációs vonaltól északra lévő keszongi ipari parkból. Ez maradt a két ország közti kapcsolatok utolsó jelképe, ám már múlt szerda óta nem engedték be Keszongba a déli menedzsereket, technikusokat, a kamionokat. A KCNA hivatalos hírügynökség által ismertetett bejelentés szerint átmenetileg leállítják a termelést, ám az is előfordulhat, hogy bezárják az ipari övezetet. „A dél-koreai konzervatív kormánytól függ teljességgel, hogy a helyzet miként alakul a jövőben” – mondta a KB-titkár, aki látogatást tett a helyszínen, s felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amit a déliek keszongi jelenléte okozhat, ha támadás érné Észak-Koreát.

Keszongban 123 dél-koreai – főleg textilipari és elektronikai – cég üzemeiben mintegy 54 ezer észak-koreai dolgozik. Ezen a határátkelőn bonyolódik egyébként is a két ország közti áruforgalom, évi kétmilliárd dollár nagyságrendben. A Keszongban dolgozók munkabéreként évi 80 millió dollár fizetést szed be Phenjan. Ezért is tekintenék a szakértők az eddigi retorikai háborúban fordulópontnak a komplexum bezárását. Egyébként volt már rá példa: igaz, 2009-ben csak három napig tartott a bezárás. A szöuli újraegyesítési minisztérium hétfői közlése szerint a múlt szerdai korlátozás bevezetése óta még mindig maradt 470 dél-koreai az ipari övezetben, ám majd két tucat cégnek már le kellett állítania a termelést nyersanyag-utánpótlás hiányában. Hétfőn is több tucat kamiont, autót fordítottak vissza az északiak a határátkelőtől. Mint a The Korean Herald jelentette, a minisztérium közleményében Phenjanra hárította a felelősséget az „egyoldalú döntés következményeiért. „Az övezet egy évtizeden át a Korea-közti együttélés és béke szimbóluma volt, nem szabad ezt megtörni” – nyomatékosította a minisztérium.

A szöuli sajtó közben azt találgatja, hogy mi lesz Phenjan következő lépése. A feltételezések szerint nem lehet kizárni, hogy az Észak-Koreát megalapító Kim Ir Szen – a mostani vezető, Kim Dzsong Un nagyapja – születésének egy hét múlva esedékes 101. születésnapján újabb kísérleti atomrobbantást, avagy rakétakísérletet hajtanának végre. Kim Min Szok, a szöuli védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy hírszerzési források szerint a korábbi kísérletek körzetében ugyan mozgás tapasztalható, de egyelőre nincs közvetlen veszélynek jele.

A hétvégén Xi Jinping, Kína elnöke újra mérsékletre szólította fel a Koreai-félszigeten érintett feleket. Észak-Korea név szerinti említése nélkül arról beszélt, „egyik országot sem szabad hagyni, hogy önző céljai érdekében káoszba taszítsa a régiót, vagy akár az egész világot”. Hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyancsak „szomszédként” nyomatékosította aggodalmát az éleződő feszültség miatt. Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtóértekezleten utalt arra, hogy egy nukleáris konfliktus most sokkal nagyobb pusztítást végezne, mint amilyen az 1986-os csernobili katasztrófa következménye volt.