Victor Ponta kormányfő egy hétvégi nyilatkozatában utalt rá: a schengeni csatlakozás miatt, európai nyomásra ment bele, hogy a Traian Basescu elnök emberének tartott Laura Codruta Kövesi volt legfőbb ügyészt jelölje a korrupcióellenes ügyosztály élére. – Kövesinek nagyon jó a megítélése Brüsszelben. Nem lehet a végtelenségig „lepöckölni” az európai partnereinket, majd siránkozni Schengen miatt – fogalmazott a miniszterelnök.

Ebben az összefüggésben értelmezhető a nemzetbiztonsági ügyekben illetékes Legfelső Védelmi Tanács múlt szerdai döntése is, amely szerint a schengeni csatlakozás újra alapvető célkitűzés Románia számára. A döntés előzménye, hogy Titus Corlatean külügyminiszter az EU-belügyminiszterek márciusi tanácskozása előtt azt mondta: Romániát nem érdekli többé a schengeni belépés, ha a tagállamok ismét elhalasztják az ország felvételét a határellenőrzés nélküli övezetbe. Basescu akkor hiába fordult felhívással a törvényhozáshoz és a kormányhoz, hogy tekintsék továbbra is prioritásnak a schengeni csatlakozást.

Az uniós belügyminiszterek márciusi ülése előtt több tagállam jelezte, hogy vétót emelne, így Bukarest végül nem kért szavazást a csatlakozás menetrendjéről. Az ellenzők – köztük a schengeni övezeten kívüli Nagy-Britannia – az Európai Bizottság (EB) negatív jelentéseire, ezen belül pedig a korrupció és a szervezett bűnözés elleni román és bolgár fellépés elégtelenségére hivatkoztak. Romániáról szóló legújabb jelentésében az EB elsősorban a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes főügyész több mint fél éve húzódó kinevezését sürgette. Nem csoda hát, hogy az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia is sajtónyilatkozatban üdvözölte az elnök és a kormány kompromisszumát. – Ez továbbviheti az igazságszolgáltatás reformját – fogalmazott Martin Harris bukaresti brit nagykövet.

Az EB következő jelentését decemberben hozzák nyilvánosságra, ezért valószínű, hogy Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról leghamarabb 2014 márciusában születhet döntés. A román külügyminiszter ezzel szemben úgy véli, hogy talán már az év vége előtt megtörténhet a repülőterek és a kikötők megnyitása, „és idővel a következő lépésre is sor kerül”. Titus Corlatean szerint Bukarest továbbra is lobbizni fog, és bízik abban, hogy a román és a bolgár felvételt elutasító országok álláspontja rövidesen megváltozhat. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Románia több mint egymilliárd eurót költött már a schengeni felzárkózásra, és minden téren felkészült a belépésre.

Bukarest szemében ez fontos érv: a belügyminisztérium a napokban pontos számvetést is közzétett a schengeni felkészülés költségeiről. Eszerint a közel egymilliárd eurós kiadások jelentős részét, 656 millió eurót az állami költségvetésből fedezték. 275 millióba került csak a schengeni információs rendszer, amelyhez Románia annak ellenére csatlakozott, hogy egyelőre nem tagja az övezetnek.

A Soros Alapítvány nyilvánosságra hozott egy jelentést, amely szerint 1991 óta mintegy 400 ezer személy kapott román állampolgárságot. Zömük a Moldovai Köztársaságból származik. A szám nem tartalmazza kiskorúakat, és 125 ezer kérelem még feldolgozásra vár. A jelentés nyomán – elsősorban Hollandiában és Nagy-Britanniában – újra fellángolhat a schengeni bővítést ellenző kampány, amely arról szól, hogy a román és a bolgár határnyitással tömeges bevándorlási hullám indulna Nyugat-Európa felé.

Lótulajdonos Pietrosani román faluban. A közembert nem érdekli a schengeni csetepaté