Mégis fájnak a megszorítások

Barack Obama visszautalja fizetésének öt százalékát az idén, hogy kifejezze szolidaritását azok iránt a szövetségi alkalmazottak iránt, akiket fizetetlen kényszerszabadságra küldenek a március elsején kezdődött költségvetési megszorítások miatt. Az elnök szerdán jelentette be döntését, egy nappal az után, hogy Chuck Hagel védelmi miniszter hasonlóképpen döntött.

A két bejelentés lavinát indított el: miniszterek, képviselők és kormányhivatalok vezetői sorra jelentik be, hogy szolidaritást vállalnak beosztottjaikkal. A republikánusok üres gesztusnak titulálták és azonnal elítélték a döntést. Az elnök milliomos, és bevételeinek jelentős része a két könyve után kapott jogdíjakból származik. A többiek számára sem lesz nagy érvágás fizetésük néhány százalékának feladása. A szimbolikus lépésre az amerikai kormány tagjai azért szánták el magukat, mert egy hónappal a fűnyíróelv-szerű megszorítások beindulása után valóban egyre többen kezdik érezni ezek hatását.

Beteg várakozik a houstoni Ben Taub kórházban. Az amerikai nagyvárosban a páciensek harminc százalékának nincs biztosítása
Beteg várakozik a houstoni Ben Taub kórházban. Az amerikai nagyvárosban a páciensek harminc százalékának nincs biztosítása

A 85 milliárdos megszorítócsomagról még 2011 nyarán egyezett meg a két nagy párt. Akkor a republikánusok azzal a feltétellel mentek bele az adósságplafon megemelésébe, hogy garanciát kaptak: ha egy bizonyos határidőig nem lesz megegyezés a költségvetés csökkentéséről, akkor automatikus megszorítások lépnek életbe. Ez egy hónappal ezelőtt következett be, ám akkor minden elemző azt mondta: a „fájdalmat” nem lehet majd azonnal érezni. Mire a súlyosabb következmények életbe lépnek, talán meg is egyeznek a republikánusok és a demokraták. Nem így történt, és az amerikai sajtó sorra számol be olyan esetekről, amikor a szövetségi megszorítások már valósággá váltak. Április elején elkezdték postázni a szövetségi alkalmazottaknak az értesítést arról, hány nap fizetetlen szabadságot kell kivenniük.

Ez néhány naptól 14-ig is terjedhet. A The Washington Post csütörtökön számolt be róla: egyes szakklinikák elutasítják azoknak a rákbetegeknek a kezelését, akiknek állami biztosításuk van a Medicare keretében. Ez a program az időseknek nyújt biztosítást, de a megszorítások miatt az orvosoknak ezentúl kevesebb pénzt térít vissza a kemoterápia után. A lap által megkérdezett kórházak vezetői úgy nyilatkoztak, hogy nem veszíthetnek ezen pénzt, különben tönkremennek. Nem tudni, hogy a többi kórház el tudja-e látni az összes elutasított beteget.

A The Huffington Post arról közölt cikket: elhatározták, hogy Amerika-szerte keresnek száz olyan esetet, amely a megszorítások hatásairól számol be. Az internetes lap azt írja, hosszú, kemény munkára számítottak, de olyan sokat találtak, hogy néhány óra alatt készen lettek. Néhány példát idézünk. Nebraskában bezárnak egy légiirányító-tornyot, emiatt a mentőhelikopterek lassabban érnek ki a helyszínre egy riasztás után. Cincinnati egyik városában 182 gyereket tehetnek ki a Head Start programból, amely a hatvanas évek óta szolgálja a hátrányos helyzetűek iskolai felzárkóztatását. Tennessee állam egyetemén jövőre 33 diákkal kevesebb kap tandíjtámogatást.

A szeptember 11-i emlékhelyeket sem kíméli a megszorítás: a United Airlines 93-as járata utasainak állított pennsylvaniai emlékmű csak később áll át a hosszabb, nyári nyitva tartásra, mert nem lesz pénz elegendő pluszalkalmazottra. Bérbefagyasztásról, leépítésekről, nyugdíjazásokról szól az online lap által idézett hírek többsége. A 85 milliárdos megszorítást eredetileg úgy tervezték, hogy a szegényeket minél kevésbé érintse, ám ez nem teljesen sikerült. A Slate magazin weboldala egy tanulmányt idéz, amely szerint a jövő év elejéig 140 ezerrel csökkenhet azok száma, akik lakhatási támogatást kapnak a szövetségi kormánytól. Az érintettek fele idős vagy beteg ember, aki e nélkül nem tudja kifizetni a lakbérét. A támogatás megvonása miatt több lesz a hajléktalan.

A tegnap közzétett munkanélküliségi mutatók sem jó irányba mutatnak: márciusban csak 88 ezer új munkahely jött létre az Egyesült Államokban. Ez sokkal kevesebb, mint ami ahhoz kellene, hogy a gazdasági válság által megtépázott munkaerőpiac magára találjon. A munkanélküliségi ráta közben 7,6 százalékra csökkent, de ennek a javulásnak az az oka, hogy sokan felhagytak az álláskereséssel. A The New York Times és a Reuters által megkérdezett szakértők is úgy vélik, hogy ezeknek az adatoknak egyelőre nincs közük a költségvetési megszorításokhoz. Ezeknek a hatása csak április és június között lesz érezhető, amikor a gazdaságra is rossz hatással lehet, hogy egyre több szövetségi alkalmazottat küldenek fizetetlen szabadságra.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.