A politikus ugyanakkor kifejtette: a határon túl élők szavazásának gyakorlati lebonyolítása egyelőre átláthatatlan, így óriási veszélyeket rejt magában.

– A hátralévő egy év elég lenne a kérdés megnyugtató rendezéséhez, ám a kormány eddig elképesztő érvekkel állt ki amellett, hogy titokban tartsa a határon túli magyar szavazók adatait – mondta lapunknak Bajnai. Megemlítette, hogy miközben a kormány nem akarja a határon túli állampolgárokat „bajba sodorni kilétük felfedésével”, addig éppen a magyar miniszterelnök volt az, aki hatvanezer példányban küldött ki levelet újdonsült magyar állampolgároknak névvel, címmel például a román postán keresztül. – Erdélyi ismerőseim azt mondják, hogy a román postánál abban a pillanatban beszkennelték az adatokat, tehát naprakész információik vannak Romániának arról, hogy kiket tart most nyilván a magyar Miniszterelnökség magyar állampolgárokként.

Ha a manipuláció gyanúja lengi be a szavazást, ez Bajnai szerint „elvetheti a viszály magját magyar és magyar között”. Mindez átlátható rendszerben elkerülhető, még ha egy kiélezett helyzetben éppen ezek a szavazatok eldöntik is a választások kimenetelét. – Annak kimondása részemről, hogy elfogadjuk a kettős állampolgárságot és az ehhez kapcsolódó szavazati jog intézményét, azt jelenti, hogy az eredményt is tudomásul fogjuk venni – mondta a politikus. Úgy vélte, hogy immár az Együtt 2014 feladata is lesz meggyőzni a határon túliak többségét arról, hogy az ő számukra is az a jó választás, ha Magyarország megint európai, gyarapodó, erősödő irányba megy, és nem a Kelet felé forduló, a demokráciát és a szabadságot korlátozó kormány van hatalmon.

Ház Csíkszeredában. Boldogulnak-e az Erdélyben élők magyarokként?

A Nemzet, közösség, politika – Magyarország és környezete a XXI. században címmel tartott rendezvényen a politikus hangsúlyozta: véget kell vetni az elmúlt húsz év gyakorlatának, amelyben a mindenkori kormány saját akaratát igyekezett rákényszeríteni a határon túli közösségekre. – Semmit róluk, nélkülük! Ez az elv sajnos nem érvényesült az elmúlt években – mondta a beszédét egy Márai Sándor-idézettel indító Bajnai. Bírálta a kardcsörtető Orbán-kormányt éppúgy, mint a Gyurcsány-kormányt, amely a 2004-es kedvezményes honosításról szóló népszavazáskor „igyekezett szociális irigységet kiváltani a magyar választókból” az egyébként „tragikusan rosszul” feltett népszavazási kérdés kapcsán. – Ezt a korszakot legkésőbb 2014-ben le kell zárnunk – jelentette ki Bajnai Gordon.

Megjegyezte, hogy a határon túli politika sikerének egyetlen mércéje van: hogy az ott élők magyarokként könnyebben boldoguljanak és érvényesíthessék érdekeiket. Ehhez a mindenkori magyar kormánynak egyrészt támogatnia kell az ottani magyar közösségek legitim képviselőit (nem pedig új, a mindenkori kormányhoz lojális szervezeteket létrehozni), másrészt törekednie kell a konstruktív kapcsolatokra a szomszédos országokkal. Ugyanakkor hangsúlyozta: a jó államközi kapcsolat nem szolgálhat ürügyül arra, hogy a magyar kormány szemet hunyjon, ha a magyar kisebbséget jogsérelmek érik. – Ilyen esetben a kardcsörtetésnek, a nemzetközi figyelem felkeltésének is helye van, de általában higgadt diplomáciára van szükség, hogy a legitim szervezetek biztosíthassák a kisebbségi érdekek képviseletét – tette hozzá Bajnai.

Erdélyieknek nem jár művészdíj a „nemzetegyesítő” kormánytól

Miközben a kormányzati kommunikáció középpontjában áll az összetartozás és a nemzetegyesítés, a legrangosabb állami kitüntetések odaítélésekor mellőzik a határon túli kultúra képviselőit. – A kettő egyszerűen nem fedi egymást, és ez elgondolkodtató – kommentálta a jelenséget Balázs Imre József irodalomtörténész, a Korunk folyóirat főszerkesztője a Népszabadságnak.

„Legjobbjainak megbecsülésével a nemzet önmagát becsüli meg, és amikor elismer egy-egy alkotót, művét, teljesítményét is magáénak ismeri el” – hangzott Áder János köztársasági elnök köszöntője a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán, március 15-én. A nemzeti ünnep alkalmából tizennégy romániai magyar részesült a köztársasági elnök által odaítélt állami kitüntetésben, viszont a Kossuth-, József Attila- vagy Széchenyi-díjjal kitüntetettek listáján egyetlen erdélyi neve sem szerepelt. Más szóval nem akadt olyan alkotó vagy művész, akinek teljesítményét a magyar állam a magáénak ismerné el.

– Ha nagyon jóindulatú akarok lenni, azt mondom, hogy egyszerű baleset, de a díjazottak között általában véve kevés a határon túli. József Attila-díjat például egyedül a vajdasági Fekete J. József író kapott – mondta a Korunk főszerkesztője, aki úgy tudja, hogy a felterjesztettek között voltak erdélyi alkotók, de „nem mentek át a szűrőn”.

A „nemzetegyesítő” kormány érdemtelenül mellőzi az erdélyi művészeket Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója szerint is. – Erdélyben van tizenhárom színház. Tompa Gábor és kolozsvári társulata Európában és szerte a világban turnézik, Visky András drámaíró darabjait angliai, amerikai és távol-keleti színházak játsszák, és van egy BBC-versenyt nyert Székely Csaba drámaírónk. Tényleg nem érdemel egyikük sem egy Kossuth-díjat? Ilyen eredményekkel nagyon kevesen dicsekedhetnek – mondta a Népszabadságnak Gáspárik. A színész, kulturális menedzser szerint a felsorolt személyiségek Európa kultúráját meghatározó emberek, akik a magyar kultúrát hirdetik.

Ha művészdíjakat nem is osztottak erdélyieknek, erdélyi képzőművészek részesültek díjban. Ám őket elhallgatta a hivatalos kommunikáció, ahogy a többi erdélyi kitüntetett neve sem jelent meg a kormány vagy a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményeiben. Gáspárik szerint megalázó, hogy az erdélyi díjazottakról csak a konzulátusok híreiből szerezhetett tudomást a közvélemény. (Szőcs Levente)