Mármint eddig. Szerdára ugyanis tévébeszédre is kényszerült már az Élysée-palota lakója Jérome Cahuzac, a még márciusban lemondott költségvetési miniszter mind nagyobbra dagadt botránya nyomán. Kedden az Ayrault-kormány tagja felhagyott a makacs tagadással a decemberben kirobbant ügyben, s miután adócsalás és pénzmosás miatt eljárást indítottak ellene, elismerte: mint a Mediapart oknyomozó internetes portál tavaly megírta, valóban rendelkezett eltitkolt svájci bankszámlával. Ez önmagában még nem bűncselekmény; kérdés, mit tudnak majd rábizonyítani a hatóságok az eredetileg feleségével együtt plasztikai sebészként dolgozott, s hajbeültetésekre specializálódott Cahuzacra. De annyi máris tény, az ellenzék fejeket követel annak nyomán, ki mennyit tudhatott a hatalom legfelső szintjein a most sűrű bocsánatkérésekkel önmagától is elhatárolódó szocialista exminiszterről, aki pártjában is a peremre szorult. A gazdasági csúcsminisztériumot, a párizsi Bercyt irányító Pierre Moscovicitől kezdve egészen Hollande-ig felvetődik a politikai felelősség kérdése. Ezért is szánta el magát a nyilvánosság előtti megszólalásra az államfő, aki hangsúlyozta, semmilyen védelmet nem kapott a büdzséfelelős miniszter az ártatlanság vélelmén túlmenően. Hollande egyben több pontban összegezte, hogyan kívánja elejét venni annak, hogy a jövőben is előforduljanak hasonló esetek. Az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését ígérte, továbbá a vagyonbevallások ellenőrzésének szigorítását, valamint a korrupció és adócsalás miatt elítéltek kizárását a francia közéletből.

– Nemcsak a szocialisták, hanem az egész francia állam működése szempontjából is fontos fejlemény a mostani –mondta lapunknak a Cahuzac-ügy kapcsán Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa, Franciaország-szakértő, hozzátéve: „az egész francia politikai elit morális válságban van”. Ezzel utalt a jobbközép erőket, elsősorban Nicolas Sarkozyt, az előző államfőt is fenyegető korrupciós ügyekre is. Így arra, nemrég eljárás indult a Hollande-tól a tavalyi elnökválasztáson vereséget szenvedett volt köztársasági elnök ellen még az azt megelőző, 2007-es választási kampányával összefüggésben. Azt vizsgálják, kiszedett-e megbízottai révén törvénytelenül magas, 150 ezer eurós összeget Bettencourt asszonytól, kihasználva a L’Oréal kozmetikai cégcsoport idős örökösnőjének gyenge egészségi állapotát. Visszatérve az akár öt év börtönt és 375 ezer euró pénzbüntetést kockáztató Cahuzac ügyére: ennek külön pikantériája, hogy, mint azt a Le Monde szerdán szenzációként (és exkluzív információjaként) tálalta, Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére egy bizalmasának segítségével nyitotta Cahuzac a svájci számlát az UBS banknál.

A kérdés nem annyira az ezek után, mi lesz a korábban országosan sem túlságosan ismert, most pedig óriásit bukott politikus sorsa, hanem milyen átrendeződéseket idézhet elő az ügy a 2014-es helyhatósági és európai parlamenti választásokra. A hagyományos mérsékelt pártokat már az elmúlt hónapokban is az „olasz rémálom” gyötörhette ezzel kapcsolatban. Vagyis egy olyan, a jelenlegi elithez sem értékvilágában, sem személyi kapcsolatain keresztül nem kötődő tiltakozó mozgalom feltörekvése, mint a szomszéd országban a Beppe Grillo-féle Öt Csillag.

Hollande és Cahuzac, még januárban