Hol bűnöző, hol kártevő a célpont

Hamarosan mindenfelé pilóta nélküli repülő szerkezetektől „sötétlik majd az égbolt” – jósolja a neves technológiai magazin, a Wired egykori főszerkesztője. Chris Anderson maga is azért hagyta ott egykori munkáját, hogy új céget alapítva a köznyelvben drónoknak nevezett távirányítású gépek gyártásával foglalkozzon. Cége máris negyedévente annyi drónt ad el (körülbelül 7500 darabot), mint amennyit az amerikai hadsereg használ a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában.

A közvélemény elsősorban a fent említett térségekben terroristákra „vadászó” drónokat ismeri. Ám a technológiamára annyit fejlődött, hogy egyre kisebb és egyre okosabb pilóta nélküli repülőgépek készülnek. Anderson a The New York Timesnak (NYT) úgy nyilatkozott: minden, ami egy drón megépítéséhez szükséges (gyors processzor, jó akkumulátor, GPS, fejlett szenzorok), ma már egy iPhone-ban is megtalálható. Így mindenféle célra használható drónok készülnek már, a kolibri méretűtől a futballpálya szélességűig. S a gépek egyre olcsóbbak és könnyebben kezelhetőek is. Az Afganisztán felett cirkáló drónokat még képzett pilóták irányítják a földről. Az újabb, kisebb gyártmányok azonban akár kézből is startolhatnak, és egy táblagépről is lehet azokat vezérelni. Az amerikai határőrség ma is használ drónokat a mexikói és a kanadai határ megfigyelésére, logikusnak tűnik szélesebb körű felhasználásuk is. Egy apró repülő szerkezet olcsón és hatékonyan tudná például ellenőrizni, nem támadta-e meg sáska vagy kártevő a búzatáblát. Körberepülhetné a több kilométer hosszúságú tehervonatokat, és ellenőrizhetné a szerelvény fékberendezéseit. A tűzoltók elküldhetnék a bejelentett tűzeset helyszínére, így még mielőtt rohamkocsijukba szállnának, már tudják is, mire számítsanak. A rendőrség használhatná őket eltűnt személyek vagy körözött bűnözők keresésére, baleseti helyszínek gyors felmérésére is.

Az észak-dakotai állami egyetemen már diplomát is lehet szerezni pilóta nélküli repülő szerkezetekből – írja a NYT. Az egyik végzős, Brent Estes egy másfél méter szárnytávolságú, motoros vitorlázórepülőhöz hasonló drónon dolgozik, amely érzékeli a környező légtömegnél melegebb, ezért emelkedő hőtömegeket – amelyeket az erdőtüzek okoznak. Így időben riaszthatja a tűzoltókat.

Mindebből kitűnik, hogy a drónok számtalan feladatot tesznek majd hatékonyabbá. Ám még ennél is több –egyelőre megválaszolatlan – kérdést vetnek fel, mielőtt tömegesen alkalmaznák a távirányítású gépeket. Az első ilyen technikai: mivel a drónnak nincs pilótája, aki láthatná, ha másik jármű közeledik, és kikerülhetné azt, ma még nem lehet azokat integrálni a légi közlekedésbe. Egyelőre tilos is a drónok használata az amerikai légtérben, jelenleg a határőrség és néhány rendőrőrs használ ilyeneket csupán, külön engedéllyel. Az amerikai kongresszus azonban már utasította a Szövetségi Légügyi Hivatalt (FAA), 2015-re tegye lehetővé, hogy a pilóta nélküli gépek is repüljenek az USA felett. Két éven belül minden gépet (akár ember vezeti, akár nem) fel kell szerelni egy olyan, GPS-alapú technológiával, amelynek segítségével a drónok is elkerülhetik az ütközést.

A másik fontos kérdés a magánszféra védelme: a levegőben repülő drón folyamatosan adatokat gyűjt környezetéről, fotókat és videókat készít, akár éjjellátó készülékkel. De érzékelheti a wifihálózatokat, azok jelszavait, és „elfoghat” SMS-eket, e-maileket. Jogvédő szervezetek, például az amerikai Társaság a Szabadságjogokért (ACLU)figyelmezetetnek: meg kell határozni, ki és milyen felvételeket készíthet, azokat meddig tárolhatja és mire használhatja fel. „Olyan szabályrendszer kell, amely biztosítja, hogy kiélvezhetjük az új technológia előnyeit anélkül, hogy közelebb kerülnénk egy olyan társadalomhoz, amelyben minden lépésünket megfigyelik, követik, feljegyzik és tüzetesen megvizsgálják a hatóságok” – írják.

A pilóta nélküli gépek jelentős politikai vihart is okoznak. Rand Paul republikánus szenátor az amerikai földön bevetett drónokat választotta témául, amikor maratoni beszédet tartott a törvényhozásban, így késleltetve John O. Brennan kinevezését a CIA élére. Tehát az általában az üzleti élet és az amerikai (védelmi) ipar pártját fogó konzervatív pártban sem mindenki rajong a drónok ötletéért.

A „másik oldalon” a pilóta nélküli gépek gyártói érdekvédelmi szervezetbe tömörültek, és minden lobbierejüket latba vetik Washingtonban a minél megengedőbb szabályozás érdekében. Számításaik szerint, ha az FAA engedélyezi a drónokat, akkor az iparág hetvenezer új munkahelyet hoz létre, és 13,6 milliárd dollárral járul hozzá három év alatt a gazdasági növekedéshez – írja a The Huffington Post. A dróngyártók jelentős adókedvezményeket is szeretnének. Azt azért a drónlobbi is elismeri: az új iparág számos munkahelyet megszüntet majd –elég csak a mezőgazdasági pilótákra vagy légi fotósokra gondolni.

A coloradói rendőrség egyik drónja
A coloradói rendőrség egyik drónja
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.