Enyhülést jelezhet Kim beszéde
Újraindítja atomlétesítményeit Észak-Korea – jelentette be kedden a KCNA állami hírügynökség. Ez elsősorban a 2007-ben leállított jongbjoni atomerőműre vonatkozik. Az erről szóló döntést Kim Dzsong Un vezető vasárnap közölte a párt központi bizottságának ülésén, ám beszédét teljes terjedelmében csak tegnap hozták nyilvánosságra. E szerint a nukleáris létesítményeket áram-előállításra és hadi célokra egyaránt használják majd. Kim – aki a hadsereg főparancsnoka is –hangsúlyozta, hogy azért kell megerősíteni az ország atomarzenálját, mert az biztosítja a háborúval szembeni megbízható elrettentést, a biztosítékot Észak-Korea szuverenitásának a megvédésére. Utóbbi mondatot nyugaton a Reuters szerint úgy értelmezik, hogy valamennyire visszavesz a korábbi harciasságból – mivel csak elrettentő erőként tekint az atomfegyverre. A hírügynökség szerint mindez Kimnek a hét végén az életszínvonal emelésének témájáról elmondott szavaival együtt hangnemváltást is jelezhet.
A keddi bejelentés csak a legújabb epizód abban az egyelőre diplomáciai és retorikai konfliktusban, amely a decemberi észak-koreai rakétafellövés, illetve a februári kísérleti atomrobbantás után tört ki Phenjan és Szöul, illetve ez utóbbi szövetségese, az Egyesült Államok között. Az atomlétesítmények működésének felújítását valamennyi környékbeli ország, így Dél-Korea, Japán, sőt Kína is azonnal kifogásolta. Tokió „súlyos aggodalmának” adott hangot, a pekingi külügyminisztérium szóvivője pedig „sajnálatát” fejezte ki a bejelentés kapcsán, hangsúlyozva, hogy a Koreai-félsziget és a térség biztonságát a nukleáris leszerelés szolgálná. Kína a 2010-ben félbeszakadt hatoldalú tárgyalások felújítását szorgalmazta.
Ban Ki Mun, az ENSZ dél-koreai származású főtitkára tegnap Andorrában ugyancsak nyugalomra intette a feleket, hiszen „a kommunikáció hiányában a helyzet akaratlanul is rossz irányba fejlődhet”. „A nukleáris fenyegetés nem játék”, figyelmeztette Észak-Koreát, ám közben nyugtatni is próbálta azzal, hogy „senkinek nem áll szándékában támadni adott politikai rendszer vagy külpolitika okozta véleménykülönbség miatt”.
A nyugalomra intés nyilvánvalóan Szöulnak és Washingtonnak is szólt. Az utóbbi hetek phenjani fenyegetéseire válaszként az Egyesült Államok – a közös hadgyakorlatra hivatkozva – a Dél-Koreában állomásozó 28 ezer fős katonai kontingensét a legkorszerűbb haditechnikával támogatta meg. Először B–2-es lopakodó bombázókat, majd legutóbb F–22-es vadászgépeket, illetve egy tengeri telepítésű radarplatformot, valamint egy rakétavédelmi feladatok ellátására is alkalmas rombolót vezényelt az észak-koreai partok közelébe.
A nyugati hírügynökségek által megszólaltatott szakértők szerint hónapokba telhet, amíg Észak-Korea újra tudja indítani a jongbjoni erőmű plutóniumtermelő reaktorát, miként az öt megawattos grafitfékezésű reaktort. Jongbjont szovjet segítséggel a hatvanas években kezdték építeni, az elhasznált fűtőelemekből plutóniumot kinyerő reaktor 1987-ben lépett működésbe. Először 1994-ben állapodtak meg az Egyesült Államokkal, hogy leállítják Jongbjont, cserébe két, csak áramtermelésre szolgáló könnyűvizes reaktorért. Ám 2002-ben felújították a működést, mert az ígért reaktorokból nem lett semmi. Az észak-koreai atomprogramról 2003-ban kezdett hatoldalú tárgyalások keretében aztán 2007-ben újra leállították Jongbjont, legalábbis névleg, így lerombolták az erőmű hűtőtornyát is a felajánlott külföldi segély fejében. Ám a külvilág, így Washington is élt a gyanúperrel, hogy Phenjan titokban folytatja nukleáris programját. Ez 2010-ben be is igazolódott, amikor az észak-koreaiak Jongbjonban megmutattak egy urándúsító reaktort egy amerikai kutatónak. Siegfried Hecker akkori beszámolója szerint a reaktorban ezer centrifugával áramot állítottak elő, de az könnyedén átalakítható atomfegyverekhez szükséges urán dúsításához. Észak-Korea idén február 16-án hajtotta végre újabb, immár harmadik kísérleti atomrobbantását, a feltételezések szerint ehhez már nem plutóniumot használt – mint 2006-ban és 2009-ben –, hanem uránt. Szakértők szerint Jongbjon újraindítása esetén évente hét kilogrammnyi, vagyis egy atombombához kellő plutóniumot tudna előállítani.
Hadiállapot és rakétakilövés: egy válság állomásai
2011. AUGUSZTUS 1.: Phenjan bejelenti: hajlandó újraindítani a hatoldalú tárgyalásokat, feltételek nélkül.
OKTÓBER 25.: Az Egyesült Államok és Észak-Korea nem tud megállapodni az atomprogramról folytatott tárgyalások újraindításában.
DECEMBER 19.: Bejelentik, hogy Kim Dzsong Il 69 éves korában, szívrohamban meghalt.
DECEMBER 31.: Kim Dzsong Il fiát, Kim Dzsong Unt kinevezik Észak-Korea hadseregének főparancsnokává.
2012. FEBRUÁR 23.: Kim Dzsong Il halála óta először tárgyal az atomprogramról Észak-korea és Amerika.
FEBRUÁR 29.: Észak-Korea beleegyezik az urándúsítás felfüggesztésébe.
ÁPRILIS 13.: Kudarcba fullad a nagy hatótávolságú rakéta fellövése.
JÚNIUS 9.: Phenjan bejelenti, hogy egyelőre nem akar harmadik atomkísérletet végrehajtani.
DECEMBER 12.: Észak-Korea nagy hatótávolságú rakétát lő fel, hivatalosan egy műhold pályára állításához.
2013. FEBRUÁR 12.: Észak-Korea bejelenti a harmadik sikeres, föld alatti atomkísérletet.
MÁRCIUS 7.: Újabb ENSZ-szankciók Észak-Koreával szemben.
MÁRCIUS 11.: Amerikai–dél-koreai közös hadgyakorlat kezdődik.
MÁRCIUS 27.: Megszünteti Észak-Korea a katonai forródrótot Szöullal.
MÁRCIUS 30.: Észak-Korea hadiállapotot hirdet Dél-Koreával szemben.
ÁPRILIS 2.: Észak-Korea bejelenti: újraindítja a nukleáris létesítményeit.
