Szöul szavakban már visszalőtt
Vasárnap az észak-koreai Munkapárt központi bizottságának rendkívüli ülésén Kim Dzsong Un vezető irányításával fogalmazták meg az igényt, hogy az állam nukleáris fegyverkezéshez való jogát törvényben rögzítsék, illetve hogy növeljék az atomfegyverek mennyiségét és minőségét. – Erről mindaddig nem lehet lemondani, amíg az imperializmus és a nukleáris fenyegetettség fennmarad a világon – idézett a központi bizottság határozatából a KCNA hivatalos hírügynökség.
A törvényhozás ugyancsak döntött egy űrkutatási nemzeti hivatal felállításáról, miután tavaly decemberben sikeresen fellőttek egy műholdat. Egyúttal miniszterelnököt is cseréltek: a közgazdász Pak Pong Csut nevezték ki a posztra, aki 2007-ig már egy ízben ellátta ezt a tisztséget, s óvatos reformokkal, köztük a kapitalista típusú bérezés ötletével hívta fel magára a figyelmet. A pártvezetés vasárnapi ülésén elhangzott a gazdaság fejlődésének és az életszínvonal javításának célja is. Ez a „stratégiai irányként” meghirdetett másik fő célkitűzés sajátos fejleményt jelentett az elmúlt hetek Dél-Korea és az Egyesült Államok elleni háborús retorikai megnyilatkozások közepette. A lényegen azonban nem változtat, hiszen éppen szombaton nyilvánította ki Észak-Korea, hogy hadban áll déli szomszédjával, miután korábban már egyoldalúan felmondták az 1950–53-as koreai háború hatvan évig érvényben álló tűzszüneti megállapodását. A múlt hét közepén pedig Kim Dzsong Un a tábornoki karral egyeztetve jóváhagyta az amerikai és dél-koreai célpontokra mérendő csapások terveit is a hivatalos phenjani bejelentés szerint.
A feszültség eszkalálásában ugyanakkor a másik oldal, tehát Dél-Korea és szövetségese, az Egyesült Államok is kiveszi részét. Miután Phenjanban alighanem az verte ki a múlt héten a biztosítékot, hogy a közös déli hadgyakorlathoz két B–2-es amerikai lopakodó bombázó is csatlakozott egy próbabevetésig, a hétvégén bejelentették, hogy mostantól F–22-es típusú vadászgépek is részt vesznek a katonai gyakorlaton. A radaron nem követhető gépek a Japánban lévő kadenai támaszpontról érkeztek, de számukat nem közölték. Sőt Dél-Korában bejelentették azt is, hogy az immár egy hónapja tartó, szokásos évi közös katonai manőver mellett, amelyen 10 ezer dél-koreai és 3,5 ezer amerikai katona vesz részt, máris beindul egy másik gyakorlat is a haditengerészeti erők mozgósításával, amelynek célja az Észak-Korea provokációja esetén szükségessé váló visszacsapás kipróbálása. Az új szöuli elnök, Pak Kun-hje, aki kampányában, majd február 25-i beiktatásakor is az Északkal való párbeszéd vonalának felvételét ígérte, most hétfőn a déli katonai vezetők előtt mondott beszédében kemény választ kért bármilyen északi támadásra, „félretéve a politikai megfontolásokat”. Az AFP szöuli jelentése szerint Kim Kwan-jin védelmi miniszter „megelőző csapásokról” beszélt, ha kitörne a fegyveres ellenségeskedés. A válaszcsapáshoz a helyszíni erőknek nem is kell engedélyt kérniük Szöultól.
Az egyre feszültebbé vált légkörben az egyedüli reményt keltő jel, hogy a demarkációs vonal északi oldalán lévő keszongi ipari park – északi munkások ezreivel, de déli technológiával és menedzsmenttel – hétfőn is működött.
