A hírügynökségi jelentés szerint Kim megfenyegette az Egyesült Államokat, hogy támadást indíthatnak szárazföldi területe és a csendes-óceáni szigetei, így Guam vagy Hawaii ellen, illetve csapást mérhetnek Dél-Koreára. A Yonhap szöuli hírügynökség tegnap olyan értesülésekről számolt be, hogy erős aktivitás volt tapasztalható az észak-koreai rakétaindítók közelében. Már csütörtökön este több ezren vonultak utcára Phenjanban, s az amerikai imperializmus elleni jelszavakat skandáltak.

Eszkalálódik a feszültség az utóbbi hetekben a Koreai-félszigeten; azóta, hogy az ENSZ újabb szankciót rendelt el a február 12-i észak-koreai atomrobbantást követően, illetve hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea megkezdte szokásos évi közös nagy hadgyakorlatát. Phenjan először a Vörös kereszt forró drótját, majd a hasonló katonai telefonérintkezést vágta el, egyúttal bejelentette az 1950–53-as háborút lezáró tűzszüneti megállapodás felmondását, s harckészültséget rendelt el több mint egymilliós hadseregénél. A The New York Times szerint csütörtökön még fennállt az Észak és a Dél közötti légiközlekedési forródrót.

Lapunk kérdésére Csoma Mózes, az ELTE koreai tanszékének helyettes vezetője emlékeztetett arra, hogy Phenjan rendszeresen, így például 2009-ben is fenyegető hangnemben reagált az amerikai–dél-koreai hadgyakorlatra. A vízválasztó az lehet, ha lezárják az átjárást a keszongi különleges ipari övezetbe, ahol mintegy 40 ezer észak-koreai dolgozik a dél-koreai cégek működtette gyárakban, létesítményekben. A menedzserek, technikusok és mérnökök még pénteken is átléphették délről a demarkációs vonalat. Az ipari övezet a becslések szerint évi kétmilliárd dolláros forgalmat bonyolít le, s a bevételre nagy szüksége van a nemzetközileg elszigetelődött észak-koreai rendszernek.

Phenjan mostani rakétakészültségéhez hozzájárulhatott az is – jelentették a hírügynökségek –, hogy a közös hadgyakorlat részeként az Egyesült Államokból két B–2-es lopakodó bombázó érkezett. Az amerikai nukleáris elrettentés egyik alapvető eszközének tekintett, a radarokat elkerülő B–2 típusú bombázók – amelyek alkalmasak nagy hatóerejű bunkerbombák szállítására is – Missouri államból szálltak fel, és gyakorlóbombákat dobtak le egy lakatlan dél-koreai szigetre, majd visszatértek az Egyesült Államokba –közölte csütörtökön az amerikai erők szöuli parancsnoksága. Chuck Hagel védelmi miniszter Washingtonban pedig határozott hangnemben figyelmeztette Phenjant, hogy az USA válaszolni fog bármilyen provokációra. A Reuters és az AP által megszólaltatott szakértők szerint Észak-Korea főleg a szovjet korszakból származó Scud típusú rakétákkal rendelkezik, ezek Dél- Koreát fenyegetik.

A közepes hatótávolságú rakétákkal a Japánban lévő amerikai bázisokat, valamint Guamot vagy Hawaiit is el tudják érni. A decemberi műholdfellövés ellenére nincs bizonyíték arra, hogy Phenjannak lenne az USA nyugati partját elérő nagy hatótávolságú rakétája. Pénteken Peking és Moszkva is mérsékletre szólított fel a Koreai-félszigeten. – Reméljük, hogy az érintett felek együttműködnek a feszültség csökkentésében – üzent Hong Lei kínai külügyi szóvivő. Keményebb hangnemben fogalmazott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Nem nevezte ugyan néven a B–2-eseket, de kifogásolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa megfelelő közös reakciója mellett „a katonai tevékenység egyoldalú akciójára is sor került Észak-Korea kapcsán”. „A helyzet kikerülhet a kontroll alól, s az erőszak spirálját indíthatja be” – figyelmeztetett. Oroszország és Kína is az Észak-Korea nukleáris programjáról szóló hatoldalú tárgyalások felújítását sürgette. A megbeszélések 2008-ban omlottak össze, ugyanakkor Phenjan 2009 áprilisában bejelentette: nem folytatja az egyeztetéseket. Ám több ízben is jelét adta, hogy Washingtonnal szeretne közvetlen tárgyalásokat.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető válságtanácskozást tart