A három ország a plenáris ülésen egymás után kinyilvánította, hogy ellenzi az egyezményt, így nincs meg az elfogadásához szükséges konszenzus – közölte New Yorkban Peter Woolcott ausztrál nagykövet. A tíznapos értekezletet ezzel elvben sikertelennek minősítő és lezáró bejelentés után azonban vita alakult ki az esetleges folytatásról, és arról, hogy mit is jelent a „konszenzus”. Mexikó – sok más ország támogatásával – megpróbálta megváltoztatni a lefektetett szabályokat, de ez mások, így Oroszország ellenállásába ütközött, s végül Woolcott befejezettnek nyilvánította az ülést.

 – Oroszország részletesen megvizsgálja a nemzetközi fegyverkereskedelemről szóló szerződést, mielőtt döntést hozna az ahhoz való csatlakozásról – közölte Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium biztonsági és leszerelési osztályának igazgatója az Oroszország Hangja jelentése szerint. Kenya képviselője kijelentette, hogy a túlnyomó többség akarata világos, ezért levelet küldenek Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárhoz azzal a javaslattal, hogy a lehető leghamarabb terjessze az egyezményt a világszervezet közgyűlése elé elfogadásra. Kenya az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Argentína, Ausztrália és mások nevében is beszélt. – Ez nem kudarc. A sikert elodázták ma, de nem túl hosszú időre – jelentette ki Jo Adamsin brit nagykövet.

Pénteki tudósításában a The New York Times rámutatott, gigászi feladatnak tűnt, hogy az ENSZ mind a 193 tagjának egyetértésével konszenzus jöjjön létre. A nemzetközi közösségen belül fegyverkezésük és emberjogi helyzetük miatt páriának tekintett három ország azt demonstrálta az elutasítással, hogy nem tekintik tisztességesnek, ahogyan bánnak velük. A közgyűlésben ugyanakkor remény van a hagyományos fegyverek évi 70 milliárd dolláros üzletet jelentő kereskedelmének szabályozására. Miután ez a fórum várhatóan rábólint a tervezettnél azért kevésbé kötelező erejű egyezményre, azt legalább ötven államnak kell majd ratifikálnia ahhoz, hogy életbe is léphessen. Mindhárom makacskodó állam tagja az el nem kötelezett országok csoportjának (Irán éppen a soros elnök), de a tagság zöme, afrikai és latin-amerikai országok, támogatták a javaslatot.